Infostart.hu
eur:
385.23
usd:
330.7
bux:
119523.55
2026. január 14. szerda Bódog
North Pole 2011. október 6.Az Alfred Wegener sarkividéki és tengeri kutatóintézet által 2011. október 6-án közreadott, dátummegjelölés nélküli légi felvételen a Polarstern nevű kutatóhajó halad a Sarki-tengeren. A kutatók megállapítása szerint az Északi-sark közelében a korábbi vastag, többéves jégtakaró helyett legtöbb helyen vékony, egyéves darabok találhatók. (MTI/EPA/Alfred Wegener Intézet/Stefan Hendriks)
Nyitókép: MTI/EPA/Alfred Wegener Intézet/Stefan Hendriks

Égető probléma: senki nem gondolta volna, hogy így melegszik az Északi-sarkvidék

Eddig azt hitték, hogy a globális átlag kétszeresével emelkedik a hőmérséklet az északi pólus vidékén, most kiderült, hogy a háromszorosával.

Az eddig becsültnél gyorsabban, a világátlagot háromszor meghaladó tempóban melegszik az Északi-sarkvidék – közölte az Északi-sarkvidéki Megfigyelő és Értékelő Program (AMAP) a sarkvidékkel határos országok minisztereinek eheti reykjavíki tanácskozása, az Arktiszi Tanács ülése alkalmából.

Az AMAP, az Arktiszi Tanács tromsői székhelyű munkacsoportja jelentése szerint a térség átlaghőmérséklete 3,1 fokkal emelkedett 1971 és 2019 között, vagyis háromszor nagyobb mértékben, mint az 1 fokos világátlag, és jobban, mint arra korábbi becsléseiben számított az AMAP. Az újabb megfigyelések szerint a térségben gyors és átfogó változások mennek végbe, amelyeknek hatásai messze a térségen kívül is érezhetők – közölték a kutatók.

A tengerjég olvadása, a gleccserek visszaszorulása és a hótakaró vékonyodása például korábban elraktározott káros anyagokat szabadít fel. Még ha sok, a környezetre káros anyag szintje csökkenőben is van az Arktiszon,

egyes anyagok, köztük a higany, fenyegetést jelentenek az emberekre és az állatokra. A régió növekvő problémájává kezd válni a mikroműanyag is,

amely egyaránt megtalálható a hóban, a jégben, a tengervízben, az óceáni üledékben és a sarkvidéki partokon – áll a jelentésben.

Az AMAP kutatói szerint a legcsekélyebb légköri felmelegedés is hatással van a térségre: ha például a globális átlaghőmérséklet nem a párizsi klímaegyezményben megszabott 1,5 százalékkal, hanem 2 százalékkal emelkedik az iparosodás előtti szinthez képest, tízszeresére növekszik annak valószínűsége, hogy nyaranta teljesen elolvad az Északi-sarkvidék jégtakarója, mielőtt a téli szezonban újra befagyna.

A munkacsoport előző, 2019-es jelentése még csak "a világátlag több mint kétszeresére" becsülte az északi-sarkvidéki felmelegedés mértékét. A legfrissebb prognózis szerint a régió átlaghőmérséklete 3,3-10 fokkal emelkedik az évszázad végéig az 1985 és 2014 közötti évek átlagához képest, attól függően, hogyan alakul az üvegházhatást okozó gázok kibocsátása. A legtöbb emissziós forgatókönyv szerint

már 2050 előtt számítani kell arra, hogy teljesen elolvad nyárra az arktiszi jégsapka.

Címlapról ajánljuk
Madár István: érdemben csökkent az infláció decemberben

Madár István: érdemben csökkent az infláció decemberben

Madár István, a Portfolio vezető makrogazdasági elemzője értékelte a helyzetet az InfoRádióban. A decemberben mért éves árdrágulás alacsonyabb volt, mint a novemberi 3,8 százalékos érték, tehát egy „érdemi dezinfláció” volt látható decemberben.

A német vasút friss ellensége: „a sík terep”

Nyáron a hőség, télen a hó. A közös nevező a szélsőséges időjárás, amelynek következtében a nagy hagyományokkal rendelkező német vasút, a Deutsche Bahn a legnépszerűbből a legnépszerűtlenebb tömegközlekedési eszközzé vált. A politika és a szakmai szövetségek most magyarázatot követelnek.
inforadio
ARÉNA
2026.01.14. szerda, 18:00
Csizmazia Gábor
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos munkatársa
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×