Infostart.hu
eur:
384.23
usd:
332.99
bux:
123996.41
2026. április 3. péntek Buda, Richárd
North Pole 2011. október 6.Az Alfred Wegener sarkividéki és tengeri kutatóintézet által 2011. október 6-án közreadott, dátummegjelölés nélküli légi felvételen a Polarstern nevű kutatóhajó halad a Sarki-tengeren. A kutatók megállapítása szerint az Északi-sark közelében a korábbi vastag, többéves jégtakaró helyett legtöbb helyen vékony, egyéves darabok találhatók. (MTI/EPA/Alfred Wegener Intézet/Stefan Hendriks)
Nyitókép: MTI/EPA/Alfred Wegener Intézet/Stefan Hendriks

Égető probléma: senki nem gondolta volna, hogy így melegszik az Északi-sarkvidék

Eddig azt hitték, hogy a globális átlag kétszeresével emelkedik a hőmérséklet az északi pólus vidékén, most kiderült, hogy a háromszorosával.

Az eddig becsültnél gyorsabban, a világátlagot háromszor meghaladó tempóban melegszik az Északi-sarkvidék – közölte az Északi-sarkvidéki Megfigyelő és Értékelő Program (AMAP) a sarkvidékkel határos országok minisztereinek eheti reykjavíki tanácskozása, az Arktiszi Tanács ülése alkalmából.

Az AMAP, az Arktiszi Tanács tromsői székhelyű munkacsoportja jelentése szerint a térség átlaghőmérséklete 3,1 fokkal emelkedett 1971 és 2019 között, vagyis háromszor nagyobb mértékben, mint az 1 fokos világátlag, és jobban, mint arra korábbi becsléseiben számított az AMAP. Az újabb megfigyelések szerint a térségben gyors és átfogó változások mennek végbe, amelyeknek hatásai messze a térségen kívül is érezhetők – közölték a kutatók.

A tengerjég olvadása, a gleccserek visszaszorulása és a hótakaró vékonyodása például korábban elraktározott káros anyagokat szabadít fel. Még ha sok, a környezetre káros anyag szintje csökkenőben is van az Arktiszon,

egyes anyagok, köztük a higany, fenyegetést jelentenek az emberekre és az állatokra. A régió növekvő problémájává kezd válni a mikroműanyag is,

amely egyaránt megtalálható a hóban, a jégben, a tengervízben, az óceáni üledékben és a sarkvidéki partokon – áll a jelentésben.

Az AMAP kutatói szerint a legcsekélyebb légköri felmelegedés is hatással van a térségre: ha például a globális átlaghőmérséklet nem a párizsi klímaegyezményben megszabott 1,5 százalékkal, hanem 2 százalékkal emelkedik az iparosodás előtti szinthez képest, tízszeresére növekszik annak valószínűsége, hogy nyaranta teljesen elolvad az Északi-sarkvidék jégtakarója, mielőtt a téli szezonban újra befagyna.

A munkacsoport előző, 2019-es jelentése még csak "a világátlag több mint kétszeresére" becsülte az északi-sarkvidéki felmelegedés mértékét. A legfrissebb prognózis szerint a régió átlaghőmérséklete 3,3-10 fokkal emelkedik az évszázad végéig az 1985 és 2014 közötti évek átlagához képest, attól függően, hogyan alakul az üvegházhatást okozó gázok kibocsátása. A legtöbb emissziós forgatókönyv szerint

már 2050 előtt számítani kell arra, hogy teljesen elolvad nyárra az arktiszi jégsapka.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.04.07. kedd, 18:00
Schiffer András
ügyvéd, volt országgyűlési képviselő
Vegyes zárás a tengerentúlon

Vegyes zárás a tengerentúlon

Folytatódik a tőzsdei hullámvasút, a befektetők most Donald Trump megszólalását emésztik az iráni konfliktus kapcsán. Szerda esti beszédében az elnök egyrészt arról beszélt, hogy az USA egyre közelebb került a háború lezáráshoz, másrészt viszont azt is elmondta, hogy "extrém keményen" fognak lecsapni Iránra a következő 2-3 hétben. A beszéd nem adott világos menetrendet a deeszkalációra vagy a tűzszünetre, viszont további kemény fellépést vetített előre Iránnal szemben. Ez csalódást okozott azoknak a befektetőknek, akik a háború gyors lezárásában reménykedtek. A beszédet követően látványos hangulatromlást lehetett megfigyelni a piacokon, az ázsiai tőzsdék rögtön lefordultak, miközben az olajár kilőtt. A gyenge nemzetközi hangulat nap közben is kitart, világszerte esnek a tőzsdék, beleértve a magyar piacot is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×