Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.45
bux:
0
2025. december 26. péntek István
Egészségügyi dolgozó mintát vesz egy férfitől koronavírus-teszthez egy mobil koronavírus-tesztállomáson a dániai Ishoejben 2021. február 23-án. Mintavétel közben a páciensek zenét hallgathatnak a villogó fényekkel megvilágított buszban.
Nyitókép: MTI/AP/Ritzau/Mads Claus Rasmussen

Megtalálták, miért lehet hónapokig pozitív a PCR-teszt

A járvány kezdete óta vannak olyanok, akik hónapokkal felgyógyulásuk után is pozitív tesztmintát adnak élő vírus nélkül: most fény derülhetett az okra.

Az MIT kutatója, Rudolf Jaenisch biológusprofesszor arra jutott, hogy a SARS-CoV-2 vírus genetikai szekvenciái egy reverz transzkripciónak nevezett folyamat révén beépülhetnek a gazdasejt genomjába. A genom ezen szakaszai ezután RNS-ekké "olvashatók", amelyeket PCR-teszttel ki lehet kimutatni – írja a MedicalXpress.

Bármilyen meglepőnek is hangzik az elmélet, a SARS-CoV-2 nem az egyetlen vírus, amely integrálódik az emberi genomba. DNS-ünk mintegy nyolc százaléka ősi vírusok maradványaiból áll. Egyes vírusok, az úgynevezett retrovírusok az emberi DNS-be való integrálódásra támaszkodnak, hogy szaporodni tudjanak.

"A SARS-CoV-2 nem retrovírus, ami azt jelenti, hogy nincs szüksége reverz transzkripcióra a replikációjához – mondja Liguo Csang, Jaenisch kollégája. – Nem retrovírusos RNS-vírus szekvenciákat azonban számos gerinces faj, köztük az ember genomjában is kimutattak."

A kutatók elkezdték tehát azt kutatni, hogy vajon az új koronavírussal is létrejöhet-e ez a típusú integráció. Emberi sejteket fertőztek meg koronavírussal a laboratóriumban, majd két nappal később szekvenálták a fertőzött sejtek DNS-ét, hogy kiderítsék, az tartalmazza-e az a vírus genetikai anyagának nyomait. Három különböző szekvenálási technikával is dolgoztak, és

minden mintában találtak vírusos genetikaianyag-töredéket:

azt hangsúlyozták, hogy ezek egyike sem volt elegendő ahhoz, hogy újra élő vírus jöhessen létre.

Lehetséges, hogy csak nagyon kevés emberi sejtben fordul elő vírusintegráció: egy másik, a gazdasejt genomjába integrálódó RNS-vírus esetében a fertőzött sejteknek csak a töredéke – 0,001 és 0,01 között – tartalmazott integrált vírus-DNS-t. A SARS-CoV-2 esetében az integráció gyakorisága az emberben még nem ismert. "Az integrálódó sejtek töredéke nagyon kicsi lehet" – mondja Jaenisch, hozzátéve, hogy a megfertőződött emberek sáma ugyanakkor már nagyon magas, így sokakat érinthet a kérdés.

A jövőben a kutatók azt tervezik, hogy megvizsgálják, a SARS-CoV-2 genetikai anyagának töredékeit a sejt fehérjékké tudja-e alakítani.

"Ha igen, és immunválaszt váltanak ki, az folyamatos védelmet nyújthat a vírus ellen"

– mondja Csang.

Azt is szeretnék megvizsgálni, hogy ezek az integrált DNS-szakaszok felelhetnek-e az autoimmun következményekért, amelyeket egyes koronavírusos betegek tapasztalnak. "Jelenleg csak találgatni tudunk – mondja Jaenisch. – De egy dolgot biztosan tudunk. A hosszan pozitív PCR-tesztekért ez a jelenség felel."

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Mi köze a Golf-áramlatnak egy ország nemzetbiztonságához? – A homokba dugják a fejüket a döntéshozók

Mi köze a Golf-áramlatnak egy ország nemzetbiztonságához? – A homokba dugják a fejüket a döntéshozók

Éghajlati billenőelemek, billenőpontok, fordulópontok – olyan fogalmak, amelyekkel egyre többször találkozhatunk ismeretterjesztő és tudományos szakcikkekben is, de a politikusok és a döntéshozók figyelmét nemigen kelti fel, hiszen elintézik azzal a profán kiszólással, hogy „köztudott, hogy az időjárás változik”. Pedig a legújabb kutatások azt mutatják, hogy a globális felmelegedés jelenlegi szintje mellett már "lehetséges" kockázatos fordulópontok bekövetkezte, és a párizsi klímamegállapodás 1,5 és 2°C közötti felmelegedési tartományán belül azok "valószínűsíthetővé" válhatnak, megkérdőjelezve azt a korábban elfogadott elképzelést, hogy az éghajlati fordulópontokat alacsony felmelegedés esetén kis valószínűséggel lépjük át. Kétrészes cikksorozatunk első részében ezen fordulópontok bekövetkeztének természeti hatásait mutattuk be, ebben a cikkben pedig a klímaváltozást érdemben kezelő politikai, gazdasági fellépés lehetőségeit vizsgáljuk meg.

EZT OLVASTA MÁR?
×
2025. december 26. 06:48
×
×
×
×