Az Európai Unió Copernicus programja és az Európai Űrügynökség Sentinel–1 műholdpárosának 2014 októbere és 2020 szeptembere között végzett apertúraszintézises radarészleléseinek feldolgozásával a hazai felszínmozgásokat a Geo-Sentinel Kft. térképezte fel – derül ki a cég közleményéből. A műholdas észlelési adatok feldolgozásához a legkorszerűbb, speciális interferometrikus módszert használták. Az eredmény eddig példa nélküli: az országos adatbázis mintegy 12 millió helyen, átlagosan 100 különböző időpontból származó, közel másfél milliárdnyi mozgásadatot tartalmaz.

A magyarországi felszínmozgási térkép mellett készült egy kisatlasz is, amely a technika alapjai mellett néhány érdekes területre fókuszálva részletesebben is bemutatja az egyedülálló stabilitás- és mozgásvizsgálati adatbázis néhány alkalmazását. Mindez demonstrálja a műholdradaros mozgásvizsgálatban rejlő példátlanul hatékony és változatos lehetőségeket, ami számos területen nyújthat segítséget. Nagy pontosságú, nagy térbeli és időbeli felbontású adatokkal segíteni lehet többek között az olyan emberi tevékenységhez köthető felszínmozgások detektálását, vizsgálatát és monitorozását, mint a vízkivétel, gáz- és olajkitermelés, mélyépítés, bányászati tevékenység és utóhatásai.

Nyomon követhető egyes nagyfontosságú létesítmények, infrastruktúra-elemek sajátmozgása, deformációja. De természetes eredetű mozgások is vizsgálhatók, mint például földcsuszamlás, talajcsúszás, természetes kompakció vagy akár erózió.

A deformációk korai felismerésével a későbbi komoly problémák, akár katasztrófák is megelőzhetők.

Mindezen alkalmazásokra látványos magyarországi példákat sorakoztat fel az atlasz, térképekkel és az objektumok mozgástörténetét részletesen feltáró grafikonokkal illusztrálva. Budapesten és környékén például több nagyobb mozgásanomália is detektálható. Ezen kiterjedt felszínmozgások jelentős része felszín alatti víz kitermeléséhez köthető. Ugyanakkor Debrecen és környezete stabilnak tekinthető. Itt sok évtizeddel ezelőtt még intenzív süllyedés volt tapasztalható, a víztermelés mérséklődése miatt azonban a süllyedés már régen megállt, sőt helyenként enyhe felszínemelkedésbe fordult.

A műholdradaros mozgásadatok több helyen utalnak jelentős felszínmozgásokra a lignit- és szénhidrogén-bányászattal összefüggésben. De az izgalmas példagyűjteményben szerepel műemlék, közúti, vízügyi létesítmény is. A környezeti folyamatok közül említésre méltó, hogy a Duna mentén, Rácalmásnál látványosan és részletesen feltárul a műholdas mozgásadatokban a folyó menti magaspart csúszása. A Hernád árterében pedig egész települések süllyedése mutatható ki. Az elmozdulás idősorokból meghatározott sebességértékek átlagos pontossága az országos adatbázisban egyébként szinte hihetetlen, fél mm/év alatti!

Az alkalmazott technika ideális nagy területek vizsgálatára, de akár egyes fontos építmények lokálisabb, fókuszált stabilitás- és mozgásvizsgálatára, mozgástörténetük feltárására is. A módszer használatával távolról, helyszíni terepi mérések nélkül is megismerhetők valamely terület vagy létesítmény térben és időben részletes és precíz stabilitás- és mozgásviszonyai.