A rendkívül meleg időjárás miatt tavaly rekordmennyiségű jég olvadt el Grönladon: két olyan év után, amikor a nyári jégolvadás minimális volt, tavaly minden eddigi rekordot megdöntve, 586 milliárd tonnányi jég olvadt el Grönlandon a műholdas mérések alapján készült tanulmány szerint, amelyet csütörtökön publikáltak.

Az így keletkezett víz elég lenne arra, hogy 1,25 méter magasan beborítsa Kaliforniát

Ebből a jégmennyiségből ugyanis több mint 532 billió liter víz jött létre. Ez sokkal több, mint a 2003 óta éves átlagban bekövetkezett 253 milliárd tonnányi jégolvadás, és a 2012-es 511 milliárd tonnás korábbi rekordot is bőven felülmúlja a Nature Communications Earth & Environment folyóiratban közzétett tanulmány szerint. A kutatók arra is emlékeztettek, hogy a 20. században sok olyan év volt, amikor Grönland jege hízott és nem fogyott.

Tavaly a Grönlandon elolvadt jég miatt globálisan 1,5 milliméterrel nőtt a tengerek vízszintje.

Szemléletes timelapse-videón az olvadás

Ha a felmelegedés megállna, a grönlandi jégmező már akkor is mindenképp tovább olvadna - derült ki egy másik, közelmúltbeli amerikai kutatás szerint. A Grönland több mint 200 nagy gleccseréről majdnem negyven éven át rögzített műholdadatok alapján készült tanulmány a Nature Communications Earth and Environment című szaklap friss számában jelent meg.

A tudósok azt állapították meg, hogy a gleccserek változása elérte azt a pontot, amikor a jégtakarót tápláló hóesés már nem tud lépést tartani a gleccserekből az óceánba csúszó jég mennyiségével.

"A távérzékelési adatok alapján azt tanulmányoztuk, hogyan változik a jégolvadás és -növekedés. Azt találtuk, hogy

az óceánba olvadó és a gleccserekről letörő jég messze meghaladja a jégfelületen felhalmozódó hó tömegét"

– mondta el a Phys.org tudományos-ismeretterjesztő portálnak Michalea King, a kutatás vezetője, az Ohiói Egyetem Byrd Sarkvidék- és Klímakutató Központja munkatársa.

Az óceánba torkolló gleccserek változásain kívül a havi műholdadatok azt is megmutatták, hogyan hizlalja a jeget évről évre a hóesés. King és kutatócsoportja megállapította, hogy a nyolcvanas és kilencvenes években a jégolvadás és a hó nagyrészt egyensúlyban volt: a gleccserek általában mintegy 450 gigatonna jeget veszítettek, amit a hó pótolt is.

"A jégmező pulzusa, vagyis a jégolvadás-hóesés aránya viszonylag álladó volt egészen addig, amíg az óceánba csúszó jég mennyisége egy rövid, öt-hat éves időszakban hirtelen nagyot nem nőtt" – mondta King.

A jégvesztés 2000 körül indult folyamatos növekedésnek,

a gleccserek mintegy 500 gigatonnát vesztenek évente, ugyanakkor a hótömeg nem nő.

2000 előtt minden évben nagyjából egyenlő volt az esélye, hogy a jégmező veszít a tömegéből vagy növekszik. A jelenlegi klíma mellett a jégtömeg százból egy évben növekedhetne csak.

1985 óta a nagy gleccserek nagyjából három kilométert húzódtak vissza, sokuk már annyit, hogy mélyen a vízben végződik, vagyis nagyobb felületen érintkezik a melegedő vízzel, így még nehezebben hízhatna vissza eredeti kiterjedésére.

Ez azt jelenti, hogy még akkor is, ha az emberiség képes lenne a jelenleg zajló klímaváltozást megfékezni, az óceánba torkolló gleccserek jégolvadása meghaladná a leeső hó mennyiségét és jó ideig tovább zsugorodnának.

Grönland olvadó gleccserei az egész bolygót veszélyeztetik, mivel jegük az Atlanti-óceánba, végül a világ többi óceánjába jut, ezzel a vízszintemelkedés legerősebb tényezője: tavaly csupán két hónap alatt 2,2 milliméter emelkedést okozott.