A Perseverance helyi idő szerint reggel 7 óra 50 perckor - közép-európai idő szerint 13.50-kor - indult útjára a floridai Cape Canaveral űrállomásról, és a tervek szerint hét hónap múlva,

2021. február 18-án fog landolni a Mars felszínén.

A koronavírus-járvány okozta rendkívüli helyzet ellenére a NASA sikeresen tartotta a 2,4 milliárd dolláros (több mint 705 milliárd forintos) misszió tervezett menetrendjét.

A Mars-járó a Jezero nevű, 250 méter mély kráter alján fog landolni, amely 3,5 milliárd évvel ezelőtt még tóként hullámzott a vörös bolygó felszínén. A tudósok azt remélik, hogy a területen múltbéli mikrobiális élet nyomaira bukkanhatnak.

"A történelem során ez az első alkalom, hogy azzal a kifejezett céllal indulunk útnak a Mars felé, hogy az élet nyomaira bukkanjunk egy másik bolygón" - mondta Jim Bridenstine, a NASA igazgatója szerdai sajtótájékoztatóján.

Az eszközt egy Atlas V-ös hordozórakétával juttatják el a vörös bolygóra.

A NASA közép-európai idő szerint csütörtök este közölte, hogy

műszaki problémák léptek fel a hordozórakétával.

Az irányítóközpontba érkező adatok arra utalnak, hogy a rakéta biztonsági üzemmódba kapcsolt. Az irányítóközpontban valószínűnek tartják, hogy a Föld árnyéka miatt a hordozórakéta egy része túlságosan lehűlt.

Az egytonnás, nagyjából terepjáró méretű Perseverance robot egy teljes marsi évet - 687 földi napot - fog eltölteni a Marson. Feladata az lesz, hogy folytassa a bolygó felfedezését, múltbéli mikrobiális élet nyomai után kutasson, tanulmányozza a planéta éghajlatát és geológiáját, valamint kőzet- és talajmintákat gyűjtsön.

A Mars-járó elsőként kíséreli meg, hogy kőzettani mintákat gyűjtsön egy másik bolygóról.

Ezeket szivarméretű kapszulákba csomagolja, de eljuttatásuk a Földre már egy későbbi misszió feladata lesz.

A Mars-járóval együtt az Ingenuity nevű kísérleti Mars-helikopter is a bolygóra érkezik, amely tesztrepüléseket fog végezni. Ha a napenergiával hajtott, 2 kilogramm súlyú helikopter túléli a hideg marsi éjszakákat, az azt jelenti, hogy a jövőbeli missziókat ki lehet bővíteni a levegőből végzett vizsgálatokkal.

Ez lesz az amerikai űrkutatási hivatal kilencedik útja a vörös bolygóra. A NASA első Mars-járója, a Sojourner 1997-ben landolt a vörös bolygón. Az űrkutatási hivatal azóta két másik Mars-járót (Spirit, Opportunity) és három űrszondát (Pathfinder, Phoenix, InSight) küldött a planéta feltérképezésére. Az Egyesült Államok azt tervezi, hogy a 2030-as években űrhajósokat küld a Marsra az Artemis űrkutatási program keretében.