Infostart.hu
eur:
385.34
usd:
331.91
bux:
120679.89
2026. január 15. csütörtök Lóránd, Lóránt
Az amerikai Országos Repülésügyi és Űrkutatási Hivatal, a NASA által közreadott felvétel a Dorian névre keresztelt trópusi viharról az Atlanti-óceán felett, Puerto Ricótól északra a Nemzetközi Űrállomásról nézve 2019. augusztus 29-én.
Nyitókép: MTI/AP/NASA

Űrkaramboloktól tartanak, váratlan lépés jön

A világon elsőként akar űrmissziót indítani az Európai Űrügynökség (ESA) a világűrben hátrahagyott hulladékok begyűjtésére - jelentették be.

A tervek szerint 2025-ben induló ClearSpace 1 elnevezésű misszió a Clear Space nevű svéd start-up által vezetett konzorciumi együttműködésben valósul meg.

A csaknem 120 millió eurós projekt előkészületei jövő márciusban kezdődnek. Első lépésként űrszondát akarnak felküldeni, azzal a feladattal, hogy alacsonyabb keringési pályára hozza le az ESA egy régi rakétájának egy részét, amely így elég majd a légkörben. Később újabb űreszközöket küldenek majd a nagyobb űrhulladékok begyűjtésére.

A kereskedelmi űrutazás beindulásával várhatóan erősen meg fog növekedni az űrhulladék mennyisége, ami növelheti az űrkarambolok kockázatát. Ezen kívül nő az aggodalom amiatt is, hogy a nagyobb méretű űrhulladékok a Föld felszínére zuhannak.

Jan Wörner, az ESA főigazgatója a szervezet darmstadti irányítóközpontjában hétfőn elmondta, hogy a ClearSpace 1 olyan úttörő kezdeményezés, amelyre azonnali szükség van.

Holger Krag, az ESA űrszeméttel foglalkozó részlegének vezetője szerint

az űrben lévő tárgyak akár 40 ezer kilométeres óránkénti sebességgel csapódhatnak egymáshoz.

A projekt megvalósulását az teszi lehetővé, hogy az Európai Űrügynökség (ESA) 22 tagállama novemberben rekordnagyságú, 14,4 milliárd eurós költségvetés biztosítására kötelezte el magát a következő három-öt évre.

Címlapról ajánljuk

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

A befektetők a geopolitikai események értékelése mellett a vállalati gyorsjelentésekre is már figyelnek a héten, ugyanis az amerikai nagybankok megnyitották a jelentési szezont. A befektetők eközben szoros figyelemmel kísérik, hogy milyen hírek érkeznek az amerikai-dán egyeztetésekről, hiszen Donald Trump továbbra sem mondott le Grönland megszerzéséről, viszont Iránnal kapcsolatban mintha valamelyest enyhült volna az elnök álláspontja, legalábbis a tegnap esti kijelentései erre utalnak – részben emiatt korrigál az arany, az ezüst, és az olaj ára a korábbi emelkedés után. Közben a chiprészvények a tajvani TSMC erős negyedéves jelentése után kaptak egy lökést. Részvénypiacokon összességében pozitív a hangulat, emelkednek az európai és az amerikai részvények is, köztük a ma jelentő befektetési bankok. Itthon a Mol árfolyama ma is jelentős pluszban van, miután Szijjártó Péter arról beszélt, hogy közel a megállapodás a NIS szerb olajvállalatban lévő orosz tulajdonrész megvásárlásáról.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×