Infostart.hu
eur:
367.7
usd:
335.04
bux:
143952.49
2026. november 18. szerda Jenő
Nyitókép: Pixabay.com

A Föld e gyönyörű pontján modellezik a Mars-felszínt

A helyszín a tűz és jég országa, Izland, ezen belül is a lávamezők.

A 2020-ra tervezett Mars-missziójára készülve, az amerikai űrkutatási hivatal az izlandi lávamezőkön készítik fel feladatára marsjárója prototípusát.

A NASA a szigetország második legnagyobb gleccserének, a Langjökullnak a tövében lévő Lambahraun lávamező rideg térségét választotta ki a célra, júliusban három héten át 15 tudós és mérnök dolgozott a Reykjavíktól 100 kilométerre nyugatra lévő térségben a marsjáró prototípusának tökéletesítésén.

Az Atlanti-óceánban lévő vulkanikus szigetország talaja valamelyest hasonlít a marsi környezethez fekete bazalthomokjával, szelek alkotta dűnéivel és rögös hegycsúcsaival.

Ezen a terepen pontosan olyan tapasztalatokat szerezhetünk, amelyekre a tudósoknak szükségük van a végső modell működtetéséhez

- mondta Adam Deslauriers, a kanadai Mission Control Space Services vállalat vezetője.

Ez az ottawai székhelyű cég kapott megbízást a NASA-tól arra, hogy tesztelje a marsjáró prototípusát a SAND-E (Semi-Autonomous Navigation for Detrital Environments) projekt keretében.

A prototípus egy kicsiny elektromos rover fehér panelekkel és narancssárga alvázzal. A négykerekű járművet két motor hajtja és 12 kicsiny gépkocsi-akkumulátor táplálja.

"Ez a rover tulajdonképpen elpusztíthatatlan"

- hangsúlyozta Deslauriers, utalva arra, hogy a prototípust az izlandi környezethez igazították, mivel azok a végső szerkezetek, amelyeket a Marson és a Holdon fognak használni, túl érzékenyek volnának az izlandi feltételekre. A holdjárót például nem kell felkészíteni az esőre - magyarázta az AFP francia hírügynökségnek.

A szenzorokkal, egy számítógéppel, duplalencsés kamerával felszerelt és távirányítással működő rover mintegy 570 kilogramm súlyú, és másodpercenként 20 centimétert képes megtenni.

Szükség van az alacsony sebességre, hogy képes legyen tökéletes adatokat gyűjteni és felvételeket készíteni - mondta Mark Vandermeulen robotmérnök.

A lávamezőn a sebessége még így is kétszer-négyszer gyorsabb, mint amilyen a Marson vagy a Holdon lesz.

Szenzorai és kamerája révén a marsjáró a környezetéről gyűjt adatokat és küldi el a mérnökök lakókocsijához.

Izlandot már korábban is használták NASA-missziók felkészülési területeként. Az Apolló-missziók idején 32 űrhajós kapott geológiai oktatást az 1960-as években az ország északi részén lévő Krafla kráter térségében.

A NASA azt tervezi, hogy jövő nyáron, a marsjáró útnak indítása előtt visszatérnek Izlandra újabb tesztek elvégzésre.

Címlapról ajánljuk
Máris jönnek vissza a britek az unióba? – Gálik Zoltán: ez nem ilyen egyszerű

Máris jönnek vissza a britek az unióba? – Gálik Zoltán: ez nem ilyen egyszerű

A Corvinus Egyetem docense az InfoRádió megkeresésére rögzítette: noha most megtörténik az Egyesült Királyság EU-val lévő kapcsolatának átfogó felülvizsgálata, a jelenleg országló Munkáspárt választási programjában véste kőbe, hogy nem keresik az alkalmat a visszatérésre. Persze lehet, hogy a most zajló folyamat vége mégis ez lesz, de nem megy ez majd olyan egyszerűen.

Az első fénynap: űrtörténelmet ír az emberiség számára a Voyager

Újabb történelmi mérföldkőhöz érkezik a Voyager–1: a NASA 1977-ben felbocsátott űrszondája november 18-án eléri az egy fénynapos távolságot a Földtől, vagyis csaknem 26 milliárd kilométerre kerül bolygónktól. A világűr legtávolabbra jutott – ember alkotta – eszköze már a csillagközi térből küldi adatait, a vele való kommunikáció pedig egyre nagyobb kihívást jelent. Hogy mit jelent ez a rekord, milyen felfedezéseket köszönhetünk a szondának, és meddig működhet még, erről is beszélt az InfoRádióban Kiss László.
inforadio
ARÉNA
2026.11.18. szerda, 18:00
Bodor Ádám
a Budapesti Közlekedés Központ vezérigazgatója
Új korszak küszöbén állunk, most dől el Magyarország jövője a globális technológiai versenyben

Új korszak küszöbén állunk, most dől el Magyarország jövője a globális technológiai versenyben

A jövő technológiai versenyében az kerül előnybe, aki maga hozza létre és birtokolja a kulcsfontosságú technológiai megoldásokat. Ezek a megoldások a deep tech területéről érkeznek, amely mély kutatásra, jelentős tőkére és kitartó fejlesztésre épül, és egész iparágak erőviszonyait képes átrendezni. A Portfolio első Deep Tech konferenciája azt vizsgálja, hogyan válhat egy tudományos felismerésből piacképes vállalat és exportképes ipari teljesítmény -összekötjük a tudományos és az üzleti világot. Kiderül az is, hol áll Európa és Magyarország az Egyesült Államok és Kína technológiai versenyében. Kutatók, alapítók, befektetők és döntéshozók beszélnek többek között a mesterséges intelligenciáról, a robotikáról, az energiatárolásról, az új anyagokról, valamint az űripari és védelmi fejlesztésekről.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×