Az ásatások két éve Unisz fáraó piramisától délre kezdődtek, ahol utoljára több mint száz éve, 1900-ban végeztek kutatásokat. A Tübingeni Egyetem régészeiből és egyiptomi régészekből álló csoport szombaton számolt be felfedezéseiről egy sajtókonferencián.

A régészek két hónapja bukkantak rá a szaiszi-perzsa korszakból (Kr. e. 664-404), a 26. dinasztia korából származó, 30 méter mély aknára, amelyben számos sírkamra, 35 múmia, 5 szarkofág és egy fakoporsó rejtőzött. A helyszínen egy mumifikáló műhelyt is feltártak, amelyben a balzsamozáshoz használt edények voltak. A szakemberek szerint a felfedezés révén többet tudhatunk meg a 26. dinasztia korának temetkezéséről, a korabeli mumifikálásról.

A kutatócsoport ásatásainak vezetője, Ramadan Badry Huszein a sajtókonferencián elmondta:

"aranybányát" jelentő leletről van szó,

hiszen számos információhoz jutnak, egyebek mellett megtudhatják az olajok kémiai összetételét.

A régészcsoport másik szenzációs lelete egy erősen sérült fakoporsóból került elő: egy akár 2500 éves maszk, amelyről a kairói Egyiptomi Múzeumban végzett első vizsgálatok azt mutatták, hogy főként ezüstből áll, és részben aranyozott.

Az egyiptológusok igazi ritkaságnak tartják a leletet, mivel nagyon kevés nemesfém maszk maradt fenn, az ókori egyiptomi méltóságok sírjainak többségét ugyanis már az ókorban kifosztották. Korábban két hasonló maszk került elő egyiptomi sírokból, a legutóbbi 1939-ben.

A tübingeni archeológusok a modern 3D-s technológiát használták a feltáráshoz a Nílus mentén fekvő ókori nekropoliszban.

Musztafa Vaziri, az egyiptomi régészeti tanács (SCA) vezetője hangsúlyozta: "Ez csupán a kezdete egy új felfedezésnek, a régészeti helyszínen még nagyon sok munka vár az archeológusokra". Hozzátette: az öt megtalált szarkofág közül négy érintetlenül került elő, tehát a helyszín igazán gazdag, és a feltárása nagyon ígéretes.