Infostart.hu
eur:
363.44
usd:
324.64
bux:
144926.07
2026. október 14. szerda Helén

Globális tragédia fenyeget

Évente több mint 87 ezer négyzetkilométerrel csökkent a világ őserdeinek területe 2014 és 2016 között, ami 20 százalékkal gyorsabb ütemű pusztulást jelent az előző tíz évhez képest - figyelmeztettek a kutatók.

A műholdas felvételek tanúsága szerint az erdőirtás megfékezésére irányuló több évtizedes erőfeszítések ellenére a világ háborítatlan őserdőinek csaknem 10 százaléka feldarabolódott, pusztulásnak indult, vagy egyszerűen a fakivágás áldozatává vált 2000 óta.

A század első 17 évében napi szinten több mint 200 négyzetkilométerrel csökkent ezen erdőségek területe.

"Az őserdők pusztulása globális tragédia, mi pedig szisztematikusan irtjuk az éghajlat stabilitásának egyik alappillérét"

- mondta Frances Seymour, a Világ Erőforrásai Intézet (WRI) nevű, környezetvédelemmel foglalkozó amerikai agytröszt munkatársa, aki maga is részt vett az Oxfordi Egyetem Intact Forests in the 21st Century (Őserdők a 21. században) elnevezésű konferenciáján ismertetett kutatásban.

Hozzátette: "az erdők jelentik a számunkra elérhető egyetlen biztonságos, természetes és megfizethető infrastruktúrát a szén tárolására".

Az éghajlati stabilitás fenntartása mellett az erdők kulcsfontosságú szerepet játszanak a biológiai sokféleség, az időjárás, a tiszta levegő és a vízminőség megőrzésében. Világszerte mintegy 500 millió ember megélhetése függ közvetlenül az erdőktől.

A vizenyős és füves területeket is magába foglaló, úgynevezett érintetlen őserdei területek olyan, legkevesebb 500 négyzetkilométernyi övezetek, amelyeken a műholdfelvételek alapján nincs nyoma semmilyen nagyobb volumenű emberi beavatkozásnak. Nincsenek autóutak, ipari szintű mezőgazdasági termelés, bányászat, vasutak, csatornák vagy távvezetékek.

Tavaly januárban nagyjából 11,6 millió négyzetkilométernyi erdőterület felelt meg ezeknek a kritériumoknak világszerte - azután, hogy 2014 és 2016 között évente több mint 87 ezer négyzetkilométerrel csökkent ezen területek mérete.

"Sok ország az összes erdőterületét elveszítheti a következő 15-20 évben" - mondta Peter Potapov, a Marylandi Egyetem munkatársa, aki a vizsgálat egyik vezető kutatója volt.

A jelenlegi mutatók szerint Paraguayban, Laoszban és Egyenlítői-Guineában 2030-ra, a Közép-afrikai Köztársaságban, Nicaraguában, Mianmarban, Kambodzsában és Angolában pedig 2040-re tűnnek el az őserdők.

A trópusi országokban az érintetlen őserdők eltűnésének elsődleges oka a mezőgazdaság és a fakitermelés. Kanadában és az Egyesült Államokban az erdőtüzek, Oroszországban és Ausztráliában pedig a bányászat, az energiatermelés és ugyancsak a tüzek a fő okozói az erdőterületek zsugorodásának.

A szakemberek szerint a nemzeti és regionális parkok segítenek lassítani az erdőpusztulás ütemét. A mutatók szerint a védett övezeteken kívüli területek esetében háromszor magasabb az esélye az erdőségek hanyatlásának.

Az ENSZ Fejlesztési Programja (UNDP) és öt vezető természetvédelmi szervezet a közelmúltban hirdette meg a Nature4Climate elnevezésű ötéves tervet, amely egyebek között a hatékonyabb földhasználatot tekinti a globális felmelegedés ellen vívott harc egyik legjobb módjának.

Címlapról ajánljuk

Varga Mihály jegybankelnök a palamentben: vagyonmentésre irányuló lépéseket tettünk

A Magyar Nemzeti Bank vagyonmentési programjának keretében már több mint 100 milliárd forint elvesztését sikerült megakadályozni – mondta Varga Mihály, a jegybank elnöke az MNB 2025-ös beszámolójának parlamenti vitájában.
inforadio
ARÉNA
2026.10.14. szerda, 18:00
Cser-Palkovics András
a Megyei Jogú Városok Szövetségének elnöke, Székesfehérvár polgármestere
AI ide vagy oda, a magyar kkv-k versenyképessége a saját gyenge pontjaikon múlhat

AI ide vagy oda, a magyar kkv-k versenyképessége a saját gyenge pontjaikon múlhat

A hazai kkv-knál egyszerre változik meg az ügyfélszerzés, a munkaszervezés és a működési kockázatok kezelése. Ahogy a Portfolio kecskeméti, Merre tovább hazai kkv-k? Versenyképesség 2026-ban című konferenciáján is elhangzott, a vevők már nemcsak keresnek, hanem kérdeznek is, és egyre gyakrabban algoritmusok vagy AI-rendszerek irányítják őket a következő döntés felé. Közben a munkaerőhiány, az energiaárak, az árfolyammozgások és a beszállítói függőségek sok cégnél már nem egyszerűen költséget jelentenek, hanem a növekedés korlátját. A következő időszakban azok a vállalkozások kerülhetnek előnybe, amelyek átlátják saját működésük gyenge pontjait, rendbe teszik az adataikat és folyamataikat, illetve tudatosan építik fel, hogyan találja meg őket a vevő, és hogyan válnak értelmezhető, megbízható szereplővé az AI-rendszerek számára.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×