„Az Európai Unió forrásai a 2009-es Lisszaboni Szerződés előtt feltételek nélkül eljutottak az országokhoz, majd pedig a 2010-es években jött a következő fordulat, amikor is az EU kialakított úgynevezett alapjogokat, amelyek benne vannak az uniós alapszerződésben, illetve az Alapjogi Chartában, és fokozatosan ezekhez úgynevezett feltételességeket, kondicionalitást rendelt, ami azt jelenti, hogy csak akkor mehetnek az uniós források, hogyha az adott ország a jogállamisági feltételeknek megfelel” – mondta az InfoRádióban Gálik Zoltán, a Budapesti Corvinus Egyetem docense.

Az Európai Unió ezeket vizsgálta Magyarország esetében, de több ilyen eljárás is indult – tette hozzá a szakértő. Emlékeztetett: 2018-ban indult az Alapjogi Charta szerinti eljárás, ami most szűnik meg. Ennek feltétele feltétele az volt, hogy teljesítsük azokat a kritériumokat, amiket korábban problémaként jeleztek. Ezek közé tartozott az Integritás Hatóság megerősítése, a vagyonnyilatkozati összeférhetetlenségi szabályoknak a módosítása, az ügyészi döntések bírósági felülvizsgálatának kiterjesztése, vagy éppen a közbeszerzések átláthatósága – sorolta.

A mostani 4,2 milliárd eurós pénzfelszabadításnak, melyekkel folytatódhatnak a felfüggesztett kohéziós politikák, amik korábban körülbelül 55 százalékban lettek felhasználva. Ezeknek három fő oszlopa van:

• a környezetvédelem és az energiahatékonyság,
• a közlekedési infrastruktúra,
• illetve a terület- és településfejlesztési, úgynevezett operatív programok.

Gálik Zoltán hozzátette, fontos még az akadémiai szabadsághoz kapcsolódóan egyrészt az EU-s tudománytechnológiai program, a Horizont programhoz való visszacsatlakozás, valamint az Erasmus+ programnak az újbóli európai elérése. Ráadásul további 3,5 milliárd euró feltételességi eljárás alatt van az akadémiai szabadsággal, az egyetemek teljes autonómiájának visszaadásával, LMBTQ-jogokkal, társadalmi befogadással, a szegénység csökkentésével kapcsolatos, egyelőre teljesítetlen feltételek miatt – jegyezte meg.

Azzal kapcsolatban, hogy mennyire kell sietni a felszabadult források lehívásával, felhasználásával, a szakértő azt mondta, hogy nem kell annyira rohanni, az elmúlt időben sokat emlegetett 10 milliárd eurónyi uniós forrás kifizetésének december 31-ig teljesülnie kell. A zöld lámpát kapott támogatások esetében újra megindulhatnak a szerződéskötések, kötelezettségvállalások, és ezt követően lehet őket lehívni. Ráadásul, bár az Európai Unió mostani 7 éves költségvetési időszaka 2027-ben véget ér, a kötelezettségvállalás alapján még lehet egy kicsit később is teljesíteni a kifizetéseket.

Gálik Zoltán leszögezte: a felszabadult források ügye most lezárultak, ezek előtt nincs több akadály. Az Európai Bizottság pár héttel ezelőtt megállapította, hogy teljesültek a feltételek, az Európai Tanács pedig meghozta a döntést a 4,2 milliárd euró kifizetéséről, ezeknek az ügyében lehet lépni. A szakértő megjegyezte, vannak még visszatartott pénzek, amikhez a későbbiekben hozzá lehet férni, ám ezekhez újabb döntésekre lesz majd szükség.

A cikk alapjául szolgáló interjút Zsámboki Zsolt készítette.