Infostart.hu
eur:
363.53
usd:
324.29
bux:
143907.36
2026. október 15. csütörtök Teréz

Tíz lakható bolygót fedezhettek fel

A Kepler űrteleszkóp megfigyeléseinek köszönhetően 219 bolygóval nőtt a Naprendszeren kívül felfedezett bolygók, vagyis az exobolygók száma, az újak közül 10 hasonló méretű és hőmérsékletű, mint a Föld, és talán élet is lehet rajtuk.

 Az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) bemutatta a Kepler-misszió nyolcadik csillagkatalógusát. Az űrtávcső 200 ezer csillagot vizsgált a Hattyú csillagképben.

A tíz, Földhöz hasonló méretű égitest a csillaga úgynevezett lakható zónájában van,

ahol a körülmények megfelelőek ahhoz, hogy a bolygók felszínén folyékony víz legyen, ami a lakható világok egyik fő jellemzője.

A 10 Föld-szerű bolygó közül hét a Naphoz hasonló csillag körül kering.

Ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy ezeken a bolygókon van élet, de megvannak az élethez szükséges alapok, ami növeli az élet létének és kialakulásának esélyét.

"Nagyon fontos kérdés, hogy egyedül vagyunk-e.

Talán a Kepler közvetve megadja nekünk a választ, hogy nem vagyunk egyedül" - mondta Mario Perez, a Kepler-program kutatója.

Az űrtávcső 2009-ben kezdte misszióját, melynek keretében galaxisunk egy részét vizsgálta azt kutatva, milyen gyakoriak a csillagok lakhatósági zónájában lévő Föld-szerű bolygók. Az űrteleszkóp úgynevezett tranzitmódszerrel kutatott, azt a parányi fényességcsökkenést regisztrálva, amelyet egy bolygó okoz a csillag fényében, amikor elhalad előtte.

A Kepler első bevetése, melynek során az északi félteke egének egy részét vizsgálta csak, 2013-ban ért véget, majd egy meghibásodás kijavítása után kezdődött a K2-misszió, amely során az égbolt nagyobb területét figyeli meg, és képes a hűvösebb, kisebb, vörösbolygó-típusú csillagok nagyobb hányadát megvizsgálni.

Négy év kutatás után a teleszkóp 2335 bolygót és további 1699 bolygójelöltet talált, az eddig észlelt összes bolygó számát 4034-re emelve. Ez a szám 49 olyan világot is takar, melynek hasonló a mérete és a hőmérséklete, mint a Földnek, holott a galaxisnak csak egy nagyon kis részét figyelte: a mintegy 200 milliárd csillagot számláló galaxis egy százalékának mindössze negyedét.

Susan Mullally, a kaliforniai Mountain View-ban működő, a Földön kívüli intelligens élet keresésére specializálódott SETI intézet kutatója szerint korai megmondani, milyen gyakoriak a galaxisban a lakható bolygók, hiszen számos tényezőt kell még figyelembe venni, ráadásul a Kepler csak olyan bolygókat láthat, melyek épp a teleszkóp látóterében haladnak el csillaguk előtt.

Kiemelte: a kutatócsoportnak nagyjából egy évre lesz ahhoz szüksége, hogy megállapítsa a lakható bolygók gyakoriságát.

A Kepler-misszió kezdete előtt a csillagászok abban reménykedtek, hogy egy százalék körüli a Földhöz hasonló bolygók gyakorisága. A hétvégén a Kepler eredményeiről tartott konferencián elhangzottak szerint a gyakoriság 60 százalék körüli - mondta Alan Boss, a washingtoni Carnegie Tudományos Intézet munkatársa.

A Kepler űrteleszkóp nem az egyetlen eszköz, mellyel a csillagászok exobolygókat és potenciálisan lakható bolygókat találtak. A többi módszerrel együtt összesen mintegy 3500 exobolygót találtak, köztük 62 potenciálisan lakhatót.

Címlapról ajánljuk
Határozott üzenettel érkezett Magyar Péter az uniós csúcsra

Határozott üzenettel érkezett Magyar Péter az uniós csúcsra

Fontos európai csúcs kezdődik Magyarország szempontjából, egyik ilyen téma a migrációs megbeszélés, a másik pedig a következő hétéves uniós költségvetési keret tárgyalása lesz, ugyanis sok-sok milliárd euróról lesz szó - közölte Magyar Péter miniszterelnök Brüsszelben csütörtökön.
inforadio
ARÉNA
2026.10.15. csütörtök, 18:00
Csizmazia Gábor
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos munkatársa
Kivár az építőipar, közben egyre sürgetőbb a korszerűsítés – honnan jöhet a következő növekedési hullám?

Kivár az építőipar, közben egyre sürgetőbb a korszerűsítés – honnan jöhet a következő növekedési hullám?

Az elmúlt évek alaposan próbára tették a magyar építőipart, és vele együtt az építőanyag-gyártókat is. A beruházási aktivitás visszaesése, az állami fejlesztések lassulása vagy elhalasztása, a magas finanszírozási és működési költségek, valamint a lakásépítések gyengélkedése egyaránt szűkítette a piacot. Eközben az alapanyagok és a munkabérek drágulása is komoly nyomást helyezett a gyártókra, és a gyenge kereslet miatt a megnövekedett költségeket nem minden esetben lehetett áthárítani a vásárlókra.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×