Infostart.hu
eur:
386.89
usd:
333.56
bux:
120980.57
2026. március 3. kedd Kornélia

Megfejtették a Föld mélyének titkát

Japán kutatók úgy vélik, sikerült azonosítaniuk a Föld belső magjának "hiányzó összetevőjét", amely szerintük nagy valószínűséggel szilícium.

A földmag két részből, egy folyékony külső és egy szilárd belső övből áll. Bolygónk legbelső, nagyjából 1200 kilométer sugarú részének lehetséges összetevőit évtizedek óta kutatják a szakemberek - írta a BBC News.

A belső mag túlságosan mélyen van ahhoz, hogy a kutatók közvetlenül tanulmányozhassák, ezért azt vizsgálják, hogy a földrengéshullámok miként hatolnak át a területen és ebből következtetnek a régió anyagának összetételére. A kutatók jelenleg úgy vélik, hogy a szilárd halmazállapotú belső magot nagyjából 85 százalékban vas, körülbelül 10 százalékban nikkel alkotja.

A hiányzó 5 százalék beazonosítására a Tohoku Egyetemen dolgozó Ohtani Eidzsi és kollégái a vas és a nikkel egy ötvözetét hozták létre, amelyet aztán szilíciummal vegyítettek.

A keveréket alávetették a belső magban uralkodó környezeti viszonyoknak - magas hőmérséklet és extrém nyomásviszonyok -, és mivel azt tapasztalták, hogy a keverék viselkedése megfelel annak, amit a szeizmikus vizsgálatok során tapasztaltak, arra jutottak, hogy a hiányzó, nagyjából 5 százaléknyi összetevő nagy valószínűséggel szilícium.

Ohtani ugyanakkor elismerte, hogy további vizsgálatokra van szükség a szilícium jelenlétének megerősítéséhez, ami ugyanakkor nem zárja ki, hogy más anyagok is találhatóak a belső magban.

Simon Redfern, a Cambridge-i Egyetem professzora a vizsgálathoz fűzött kommentárjában nagyon izgalmasnak nevezte az elvégzett kísérleteket, amelyek szerinte betekintést engednek abba, hogy milyen volt a Föld legbelsőbb része nem sokkal a 4,5 milliárd évvel ezelőtti kialakulását követően.

A japán kutatók az Amerikai Geofizikai Unió (AGU) San Franciscóban megrendezett őszi találkozóján ismertették az eredményeiket.

Címlapról ajánljuk

Az iráni háború következményekkel járhat Moszkva és Peking számára is

Mit jelent Teherán két támogatója, Oroszország és Kína számára az iráni vezetés likvidálása? Nyugati kommentátorok szerint az amerikai-izraeli akció világossá tette korlátaikat. Az orosz médiában viszont megjelent: azután, hogy gyakorlattá vált más országok vezetőinek megölése, Kijevben is riadalom lehet.
inforadio
ARÉNA
2026.03.03. kedd, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Záporoznak a rakéták az Öbölre, lezárták a Hormuzi-szorost, Trump megtorlást ígért  – Percről percre híreink az iráni háborúról kedden

Záporoznak a rakéták az Öbölre, lezárták a Hormuzi-szorost, Trump megtorlást ígért – Percről percre híreink az iráni háborúról kedden

Szombat hajnalban robbant ki a háború a Közel-Keleten, amikor Izrael és az Egyesült Államok közösen csapásokat mért az iszlamista rezsimre. A helyzet azóta változatlanul feszült, egyelőre nincs jele csillapodásnak. Az amerikai hadsereg bejelentette, hogy az Ománi-öbölben csapást mértek az iráni haditengerészet tizenegy hajójára, és megsemmisítették azokat - számolt be a Times of Israel. A Sky News értesülései szerint az iráni Forradalmi Gárda általános zárlatot rendelt el a Perzsa-öblöt az Indiai-óceánnal összekötő Hormuzi-szorosban. Ugyanakkor Izraeli biztonsági tisztviselők arra figyelmeztették a kormány tagjait, hogy Irán ballisztikusrakéta-fenyegetése a jelenlegi hadművelet során nem számolható fel teljesen. Több szakértő úgy véli, hogy a rezsim megdöntésére most kevés esély mutatkozik. A legfrissebb fejlemények közé tatozik, hogy Irán megtámadta Szaúd-Arábiában az amerikai nagykövetséget, erre Donald Trump súlyos következményeket helyezett kilátásba. Cikkünk folyamatosan frissül a Köel-Kelet háborújának legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×