Az új képeken a Szaturnusz északi féltekéjén lévő hatszögletű légköri képződmény is látható. A hexagon lényegében egy körforgást végző felhő, melynek alakja a Szaturnusz szeleinek eltérő sebességéből fakad.

Az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) űrszondája a hónap elején érkezett meg a Szaturnusz külső gyűrűihez, hogy alábukva közéjük, hónapokon át tanulmányozza őket, mielőtt végleg befejezi küldetését.

A Cassini minden hetedik napon "alábukik" az ismeretlen térségben, és húsz ilyen ugrást fog végrehajtani, hogy megfigyelje a Szaturnusz egyes miniholdjait, és mintát vegyen a gyűrűk részecskéiből, valamint gázaiból.

A NASA szerint az űrszonda eddig soha nem látott közelségű felvételeket fog készíteni a bolygó külső gyűrűiről és az ott keringő apró holdakról.

Mivel több mint kétmilliárd kilométer megtétele után az űrszondának fogytán az üzemanyaga, ezért a földi irányítók a Szaturnusz légkörébe irányítják, ahol megsemmisül a hatalmas légköri nyomás hatására 2017. szeptember 15-én.

A Cassini-Huygens a NASA, az Európai Űrügynökség (ESA) és több európai ország részvételével szervezett űrprogram szondája. 1997-ben indult a floridai Cape Canaveralből. A nagyméretű űrszonda a Vénusz, majd a Föld és a Jupiter gravitációs lendítését kihasználva jutott el a Szaturnusz közelébe 2004 júniusában.

A Cassini eddig viszonylag nagy távolságból, a gyűrűrendszeren kívülről végezte megfigyeléseit a Naprendszer második legnagyobb bolygójáról.

Az űrszonda küldetésének utolsó szakaszát némileg beárnyékolja az a viszonylag csekély valószínűségű, ugyanakkor aggasztó lehetőség, hogy a Cassini esetleg belecsapódik a Szaturnusz egyik holdjába. Mivel ezen égitestek egy része alkalmas célpontja a földön kívüli életformák kutatásának, kellemetlen lenne, ha a Cassinin lévő földi mikrobák beszennyeznék az addig érintetlen területeket.