Infostart.hu
eur:
386.68
usd:
328.48
bux:
0
2025. december 26. péntek István

Döbbenetes! - Olvasni tudnak a galambok

A galamb képes megtanulni megkülönböztetni valódi szavakat az egymás mellé írt betűktől úgy, hogy feldolgozza a betűkombinációkat - erre az eredményre jutottak új-zélandi és német tudósok.

Az új-zélandi Otagói Egyetem és a német Ruhr Egyetem hétfői közleménye szerint a galamb az első nem főemlős faj, amelyik ilyen összetett "olvasási" feladat megoldására képes.

Az amerikai tudományos akadémia lapjában (PNAS) megjelent tanulmányuk szerint a galambok szófelismerő teljesítménye hasonló eredményeket hozott, mint amelyeket egy korábbi kísérletben páviánok produkáltak.

A kísérletben arra tanítottak meg négy galambot, hogy koppintsanak a képernyőn megjelenő négybetűs angol szóra, viszont ha nem valódi szót látnak, hanem például annyit, hogy URSP, akkor koppintsanak a csőrükkel egy jelre.

A kutatók egyesével adagolták a szavakat, végül a négy madárnak kialakult egy 26-58 szóból és egy több mint 8000 nem-szóból álló "szókincse".

Megvizsgálták, vajon valóban megtanulták-e felismerni a galambok a szavakat, vagy egyszerűen emlékeztek arra, amit tanultak. Ehhez olyan szavakat mutattak nekik, amelyeket korábban sosem láthattak. Az új szavak eltalálásának aránya szignifikánsan meghaladta a véletlent.

Damian Scarf, a tanulmány vezető szerzője, az Otagói Egyetem pszichológiai tanszékének munkatársa szerint a madarak a feladat megoldásakor azokat a betűpárokat - például EN, AL - követhették nyomon, amelyek nagyobb eséllyel fordultak elő szavakban, mint értelem nélküli betűkombinációkban.

"A galambot 300 millió évnyi evolúció választja el az embertől, agyfelépítése erősen eltér a mienktől, ezért döbbenetes, hogy ilyen betűfelismerő képességgel rendelkezik" - írta közleményében Onur Güntürkün, a Ruhr Egyetem kutatója.

Címlapról ajánljuk
Szemléletváltás nélkül nem megy: a mezőgazdaság a klímaváltozás nagy vesztese

Szemléletváltás nélkül nem megy: a mezőgazdaság a klímaváltozás nagy vesztese

A 2021 és 2024 közötti négy évből háromban hazánk területének 70 százalékát aszály sújtotta. Egy uniós jelentés szerint Magyarországon 2022-ben a biogazdálkodás mindössze a termőterületek 6,3 százalékán volt jellemző, miközben az EU 2030-ra 25 százalékos célt tűzött ki. Koczóh Levente András, a Green Policy Center senior klímapolitikai szakértője vázolta, milyen változtatásokra lenne itthon szükség.
VIDEÓ
Évezredes titkok a modern luxus árnyékában: így változik meg örökre a legendás ókori főváros sorsa

Évezredes titkok a modern luxus árnyékában: így változik meg örökre a legendás ókori főváros sorsa

2025-ben az Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (Asia-Pacific Economic Cooperation – APEC) csúcstalálkozóját Kjongdzsuban tartották, ez a név csak a legelszántabb történelem vagy földrajz iránt érdeklődő közönség számára lehet ismerős Magyarországon. A település pedig egykoron az ókor egyik legnagyobb királyságának volt a fővárosa, ahol máig szinte „szabadtéri múzeumként” sorjáznak az egykori emlékek. A modern idegenforgalmi kihívások ugyanakkor dilemmával szembesítik a várost, hogy megőrizze a karakterét a jövőben is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×