A Tel-Avivi-i Egyetem tudósai a heidelbergi rákkutatóközpont szakembereivel felfedezték, milyen módon képes belső szerveket megbetegíteni a rosszindulatú festékes anyajegy-daganat, és két olyan vegyületet is találtak, amelyek képesek meggátolni a folyamatot - adta hírül a Háárec című izraeli napilap.

A legagresszívebb bőrráknak tartott melanóma a pigmenteket termelő melanocita nevű bőrsejtekből indul, általában sötét színű anyajegyként jelenik meg, noha olykor fehér, vagy bőrszínű is lehet. Ha a bőrrák a bőr felső rétegénél mélyebbre, az érrendszerhez jut, akkor halálossá válhat. A melanóma nem a bőrön megjelenő anyajegy miatt veszélyes, hanem az áttétei miatt, amelyek életfontosságú szerveket, az agyat, a tüdőt, a májat és a csontokat támadnak meg.

A Nature Cell Biology című tudományos folyóirat legújabb számában megjelent tanulmány szerint az anyajegydaganat elterjedése előtt mikro RNS-molekulákat tartalmazó kicsiny hólyagocskákat bocsát ki, amelyek szerkezeti változásokat idéznek elő a bőrben, előkészítve azt a rákos sejtek fogadására és továbbszállítására.

A kutatók két olyan anyagot is azonosítottak, amelyek megállíthatják ezt a folyamatot. Az SB202190 vegyület megakadályozza a hólyagocskák eljutását a tumortól a bőrhöz, az U0126 vegyület pedig megakadályozza a bőr a rákos sejtek befogadásához szükséges elváltozását még akkor is, ha a hólyagocskák már megérkeztek. Ezekből az anyagokból várhatóan sikerül majd a rákos folyamatot leállítani képes gyógyszereket fejleszteni.

Az egyetem kutatócsoportja szoros együttműködésben dolgozott Jörg Hoheisel és Laureen Sander professzorral a heidelbergi német rákkutató-központból (German Cancer Research Center, DKFZ), valamint az izraeli Tel Hasomér kórházban dolgozó Sosi Greenbergerrrel és a holoni Wolfson kórház munkatársával, Ronen Brennerrel.

"Kutatásunk jelentős lépés a leghalálosabbnak tekintett bőrrák típus teljes gyógyításához vezető úton" - nyilatkozta a tudóscsoportot vezető Karmit Levy, a Tel-Aviv-i Egyetem orvosi fakultásának munkatársa. "Reméljük, hogy felfedezéseink segíteni fognak abban, hogy a melanóma egy nem életveszélyes, könnyen gyógyítható betegséggé váljon" - tette hozzá.

A nemzetközi adatok szerint jelenleg a világban 52 percenként meghal valaki ennek a betegségnek a következtében és számuk az utóbbi harminc évben folyamatosan emelkedik.