Lovász László szerdán, a sorozat MTA-székházban tartott zárókonferenciáján sikeresnek nevezte a programokat, amelyek - mint mondta - megszólították a fiatalokat.

Az Akadémia elnöke felidézte, hogy az ENSZ az Európai Fizikai Társulat kezdeményezésére, az UNESCO támogatásával nyilvánította 2015-öt a fény nemzetközi évévé. Az eseménysorozatnak a tudomány, az oktatás, az ipar, a művészet és a nemzetközi kapcsolatok adták a fő pilléreit.

Az elnök arról is beszélt, hogy a programokba a kutató közösségek is bekapcsolódtak, és a Budapesten tavaly rendezett Tudomány Világfórumán is számos előadás foglalkozott a fény témájával.

Kroó Norbert akadémikus, a magyar programbizottság elnöke a megfelelő utánpótlásképzés fontosságáról szólva hangsúlyozta: elengedhetetlen hogy a következő generációk megérezzék, miért érdemes munkát fektetni a tudomány, a technológia, és a művészet különböző területeibe. Kiemelte a diákoknak kiírt fotópályázatot, amelynek tíz legjobb alkotását a párizsi magyar nagykövetségen mutatták be decemberben. A kiállítás idén Lyonba és Grenoble-be is meghívást kapott.

A fény évéhez kapcsolódva tavaly számos nemzetközi konferenciát rendeztek, március 20-án a részleges napfogyatkozáskor az MTA székháza előtt és az épületben is több előadást tartottak, a Műcsarnokban Csáji Attila-kiállítást és nemzetközi fényszimpóziumot tartottak, amely ráirányította a figyelmet a fényhez kötődő magyar természettudományos kutatásokra és művészi tevékenységekre. Országszerte számos kiállítás, előadás foglalkozott a fénnyel, a magyarországi oktatási intézmények közül pedig mintegy 600 kapcsolódott a sorozathoz országszerte.

Az év egyik támogatója és házigazdája a Magyar Tudományos Akadémia volt, de részt vállalt a szervezési munkákból a Magyar Művészeti Akadémia, az Eötvös Loránd Fizikai Társulat, a Magyar Kémikusok Egyesülete, néhány vállalat, intézmény és számos iskola is.