A szervezet szakértői szerint az utóbbi 65 év három legerősebb El Nino-jelenségének egyikével kell számolni, mivel a Csendes-óceán keleti térségének középső területén a vízfelszín háromhavi átlaghőmérsékletének csúcsa két fokkal az átlagos érték fölé emelkedik - tudósított a BBC hírportálja.

A három legerősebb El Nino 1950 óta 1972-73-ban, 1982-83-ban és 1997-98-ban következett be. Az El Nino általában október és január között éri el maximális erejét, a jelenség okozta szélsőséges időjárási események még gyakran kitartanak az első negyedévben, mielőtt lecsendesednek.

Az El Nino kettő-hét évente jelentkező, a Csendes-óceán középső részének felmelegedése nyomán kialakuló légköri jelenség.

"Súlyos szárazságot és pusztító áradásokat lehet tapasztalni a trópusi és szubtrópusi zónákban az idei El Nino miatt, ami 15 éve a legerősebb ilyen jelenség" - közölte Michel Jarraud, a WMO főtitkára.

Délkelet-Ázsiában az El Nino számlájára írják a szárazságot, mely szerepet játszott az indonéz erdőtüzek terjedésében és a sűrű füstköd kialakulásában az ország egyes részein. Úgy vélik, az indiai monszun hatását is az El Nino csökkentette.

Kelet-Afrikában hatalmas esőkre számítanak október és december között, Afrika déli részén elhúzódó szárazság várható. A kaliforniai hatóságok arra készülnek, hogy az El Nino szélsőségesen sok csapadékot hoz 2016 elején, ezért növelték a homokzsákkészleteket, kitisztították a csatornákat és több dolgozót vettek fel, hogy az esetleges áradások ellen küzdeni tudjanak.

A WMO a New York-i El Nino-konferencia előtt tette közzé jelentését. A tanácskozáson az időjárási jelenség tudományos magyarázatával és hatásaival foglalkoznak, és arra is kitérnek, hogyan lehet megküzdeni a szélsőséges időjárás okozta gazdasági-társadalmi sokkal.

"Az elmúlt években sikerült tudományos szempontból alaposabban megérteni az El Ninót" - hangsúlyozta Jarraud, ugyanakkor felhívta rá a figyelmet, hogy a klímaváltozás miatt drámai változások következtek be a Földön, az óceánok felmelegedése, az Arktisz jegének olvadása és az északi félteke több mint egymillió négyzetkilométernyi nyári hótakarójának elvesztése következtében.

Az El Nino és az ember okozta klímaváltozás valószínűleg kölcsönösen hat egymásra, és olyan változásokat idéz elő, amelyeket korábban nem tapasztaltunk - fűzte hozzá a WMO főtitkára.