A State of Nature című jelentés szerint az európai vadgerle-populáció mérete 90 vagy még nagyobb százalékkal csökkent 1980 óta, és a faj hamarosan fenyegetettként kerülhet fel a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) vörös listájára. A mezei pacsirták és a kerti sármányok (utóbbi énekesmadarat - illegálisan - vadásszák és fogyasztják Franciaországban) száma nagyjából felére csökkent.

Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) által kiértékelt 804 természetes élőhely 77 százaléka bizonyult rossz állapotúnak, és mindössze 4 százalékuknál állapítottak meg fejlődést. A tanulmány 27 európai uniós ország által 2007 és 2012 között gyűjtött adatok felhasználásával készült. Az eredményeket később fogja hivatalosan nyilvánosságra hozni az Európai Bizottság - adta hírül a The Guardian internetes oldala.

A tanulmány szerint az intenzív mezőgazdasági termelés és a zöldterületek átalakítása jelentik a legnagyobb fenyegetést Európai növény- és állatvilágára. A vízi utak átalakítása, a természetes élőhelyek széttöredezése és az olyan emberi tevékenységek mint a fegyverrel, csapdával történő vagy illegális vadászat és a mérgezés ugyancsak súlyos fenyegetést jelentenek a madárállományra.

A mutatók szerint néhány fenyegetett populációnak - szakállas saskeselyű, túzok, daru - sikerült regenerálódnia, ami az Európai Unió madárvédelmi irányelvéhez kötődő projekteknek köszönhető. Az Európai Bizottság ugyanakkor most épp ennek, valamint az élőhelyvédelmi irányelvnek a felülvizsgálatára készül.

Az alpesi régiót - Ausztria, Olaszország, Svájc, Franciaország - viszonylag jól megóvott területként, míg a Norvégia, Finnország és a balti országok alkotta északi félgömbi régiót, valamint a Nagy-Britannia, Nyugat-Franciaország, Dánia és a Benelux államok alkotta atlanti régiót a biológiai sokféleségre nézve veszélyes területekként azonosította a tanulmány. Az atlanti, északi félgömbi és sztyepp régióban - Dél-Moldova, Ukrajna, Oroszország és Nyugat-Kazahsztán - egyetlen erdő sem bizonyult megfelelően gondozottnak. A jelentés az európai erdők 80 százalékát ítélte kedvezőtlennek.

Az Európai Uniónak hat biodiverzitásra vonatkozó célkitűzése van 2020-ig. Ezek kiterjednek az erre vonatkozó törvények betartására, az ökoszisztémák védelmére, a mezőgazdasági termelés és erdőgazdálkodás fenntarthatóságára, a betelepülő fajok ellenőrzésére és a globális biológiai sokféleség megőrzésére.