Az új fajt egy eredetileg más fajhoz tartozó egyed maradványainak tanulmányozásával fedezte fel Steven Jasinski, a Pennsylvaniai Egyetem doktorandusza és a Pennsylvaniai Állami Múzeum paleontológia és geológia kurátora. Elemzése szerint az állat koponyája alapján eddig ismeretlen fajhoz tartozik, amelyet a kutató Saurornitholestes sullivaninek nevezett el.

Tanulmánya a New Mexico Museum of Natural History and Science Bulletin új számában jelent meg - olvasható a Phys.org tudományos-ismeretterjesztő portálon.

A nagyjából 75 millió éves egyed maradványait 1999-ben fedezte fel Robert Sullivan Új-Mexikóban. Először azt hitték, a theropodák, vagyis szörnylábúak csoportjába tartozó Saurornitholestes langstoni faj egy példányának fosszíliái kerültek elő.

Jasinski azonban összehasonlította az új-mexikói kövületet az S. langstoni egyedeivel, és finom különbségekre lett figyelmes. Észrevette, hogy az agy szaglógumójához tartozó koponyarész felülete szokatlanul nagy, és ez arra utal, hogy az állatnak rendkívül jó szaglása volt.

"Ez a vonás azt jelenti, hogy az S. sullivaninak jobb szaglása lehetett a családjába tartozó többi fajnál, a velociraptornál, a dromeoszaurusznál vagy a bambiraptornál is. Éles szaglása tehette félelmetes ragadozóvá az állatot" - vélte a kutató.

Kevesebb mint 90 centiméteres csípőszélességével és nagyjából 180 centiméteres magasságával az S. sullivani nem volt különösebben nagy. Korábbi tanulmányok szerint azonban az állat mozgékony és gyors lehetett, talán falkában vadászott, és kifinomult szaglásával könnyen megtalálhatta a zsákmányállatot - írta a kutató.