Infostart.hu
eur:
373.89
usd:
340.97
bux:
137648.73
2026. november 22. vasárnap Cecília

Az óegyiptomi sírépítőknek fizetett betegszabadság járt

Fizetett betegszabadság és ingyenes orvosi ellátás járt a Dér-el-Medína településen élt sírépítő munkásoknak.

A mai Dér-el-Medína, óegyiptomi nevén Az igazság helye, a thébai nekropolisz nyugati oldalának egyik völgyében található ókori település. Elsősorban a XIX. és a XX. dinasztia idején, Kr.e. 1292 és 1077 közötti időszakban innen jártak át a munkások a Királyok és a Királynék völgyébe. A falu lakosai írástudók voltak, ennek köszönhetően dokumentumok tízezrei - számlák, személyes levelek, periratok, imák - kerültek napvilágra. A cseréptöredékekre (osztrakonokra), vagy papiruszdarabkákra írott szövegeknek köszönhetően rengeteg ismeretet szereztek a kutatók a település egykori lakóinak mindennapjairól - olvasható a PhysOrg hírportálon.

Dér-el-Medína nekropoliszát 1922 és 1951 között tárta fel Bernard Bruyére francia egyiptológus, ám mivel az oszteológia (csonttan) még gyerekcipőben járt, az elhunytak földi maradványait sok esetben nem vizsgálták. A sírépítő munkások első átfogó csonttani vizsgálatára Anne Austin, a Stanford Egyetem kutatója vállalkozott.

Mint a kutatás kimutatta, a sírépítők körében lényegesen gyakoribb volt a térd- és a bokaízület gyulladása, mint más óegyiptomi köznépi temetőkben nyugvóknál. Ez nem meglepő, hiszen Dér-el-Medína lakosainak naponta kellett elgyalogolniuk a thébai hegyeken keresztül munkahelyükre.

Az írásos dokumentumok tanúsága szerint a munkásoknak járt a fizetett betegszabadság és az ingyenes orvosi ellátás, ugyanakkor sokszor nem éltek a kedvezményekkel, hiszen óriási nyomás nehezedett rájuk, hogy megszolgálják kiváltságaikat. Az egyik megvizsgált múmia esetében Anne Austin például azt fedezte fel, hogy az elhunyt munkás csontvelőgyulladásban szenvedett, ám a súlyos fertőzés ellenére az illető nem hagyta abba a munkát.

"Valamilyen oknál fogva a haláláig keményen dolgozott" - fogalmazott a kutató.

A vizsgálatok arra is fényt derítettek, hogy a veleszületett rendellenességekkel élőknek is találtak feladatot a településen, amely elsődlegesen a sírépítésre "szakosodott". Erről tanúskodott egy 19-20 éves fiatalember múmiája, aki gyermekbénulás vagy izomsorvadás miatt születésétől nem tudta használni a jobb lábát.

"Nem dolgozhatott az építkezéseken, hiszen nem volt képes átjutni a thébai hegyeken, s csontjain nem hagyott nyomott a kemény munka. A jelek szerint azonban megtalálta a helyét a közösségben" - emelte ki Anne Austin, aki jövőre visszatér a helyszínre, hogy tovább vizsgálja a sírépítők földi maradványait, a csontvázakon nyomot hagyó specifikus betegségjegyek után kutatva.

Címlapról ajánljuk
Az euró nem hoz innovációt

Az euró nem hoz innovációt

Az euró bevezetése után már nem érhető el az árfolyamgyengítés mint gazdaságpolitikai eszköz. Az innovációval és hatékonysággal kellene kiváltani. Csakhogy Szlovákia közel tizennyolc év alatt sem vált innovációs nagyhatalommá, Lettország kutatás-fejlesztési ráfordításai továbbra is messze elmaradnak az uniós átlagtól, és még a digitális csodaként ünnepelt Észtország termelékenységi felzárkózása is megtorpant. Úgy tűnik, hogy a gazdaságot sokkal könnyebb megfosztani egy versenyképességi eszközétől, mint képessé tenni egy másik használatára.
inforadio
ARÉNA
2026.11.23. hétfő, 18:00
Gyurkó Szilvia
a Szociális és Családügyi Minisztérium gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkára
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×