Bozsidar Dimitrov, a Bolgár Nemzeti Múzeum igazgatója szerint a helyszínen rengeteg márványtöredéket találtak, köztük a görög tengeristennek szentelt, viszonylagos épségben fennmaradt oltárt - olvasható a Sofia Globe angol nyelvű bolgár hírportálon.

A bolgár szakember szerint a templomot azután rombolták le, hogy Kr.u. 330-ban államvallássá vált a kereszténység a Római Birodalomban. A régi szentélyek helyén új templomokat emeltek, bár kezdetben a keresztény szentek arcmásai nagy hasonlóságot mutattak a pogány istenekével. Bozsidar Dimitrov ismertetése szerint arra is volt példa, hogy a pogány templomokat átalakították, és így történt ez az úgynevezett trák lovas szentélyével.

A trák lovas visszatérő motívum az ősi balkáni ikonográfiában, az alvilág istenét ábrázolták lovon, amint dárdájával végez a fenevaddal. A kereszténység térnyerése után a templom sárkányölő Szent György kultuszát szolgálta. A lerombolt Poszeidón szentélye közelében épült meg Szent Miklós, a tengerészek, kereskedők, az illatszerkészítők, gyógyszerészek, a zálogházak, gyermekek és diákok védőszentjének temploma.

Az idei ásatások leleteit ismertetve Bozsidar Dimitrov beszélt a 14. századi "vámpírsírról", amelynek "lakóját" vaspálcával döfték át, megakadályozandó, hogy kikeljen végső nyughelyéről. Feltártak egy, a Kr.e. 5. századból származó temetkezést is, amelyben egy megrögzött szerencsejátékos aludta örök álmát, egykori szenvedélyére a mellé helyezett 80 játékcsontocska utal. Az ásatások utolsó napján a Szozopol közelében lévő Szent Kirik szigetén előkerült egy bikafejet formázó ókori tömjéntartó, az antik lelet a szakértők szerint a Kr.e. 6. századból származik.

Szozopolt Kr.e. 600 körül alapították kis-ázsiai, milétoszi görög telepesek Antheia néven, ám hamarosan a várost Apollóniára keresztelték át. Különböző időszakokban a település Apollónia Pontica (Fekete-tengeri Apollónia), majd Apollonia Magna (Nagy Apollónia) néven vált ismertté. A várost Kr.e. 71-ben Marcus Lucullus római légiói pusztították el, a 4. században a Szozopolisz, azaz a mentség városa nevet kapta, az ottomán uralom alatt pedig Sizeboluként emlegették.