A németországi Max Planck Biokémiai Intézet és az Erlangen-Nürnbergi Egyetem, valamint a Bécsi Műszaki Egyetem, a Bécsi Orvosi Egyetem és a Bécsi Molekuláris Patológiai Intézet munkatársai egyenként kapcsoltak ki légygéneket, hogy megállapítsák, melyik nélkülözhetetlen a repüléshez. A vizsgálat során 2785 izomműködést befolyásoló gént azonosítottak, melyek közül a spalt gén felelős az ultragyors izmok kialakulásáért - közölte az ORF tudományos hírportálja.

A rendkívül gyors szárnycsapásokat a rovarok ugyanis kétféle izomtípussal érik el: egyrészt az úgynevezett közvetlen repülőizmokkal, amelyek a szárnyakhoz csatlakoznak, és hasonlóképp mozgatják azokat, mint a bicepsz és tricepsz az emberi kart.

Az izmok másik csoportját az úgynevezett közvetett repülőizmok alkotják, amelyek a tor keresztmetszetének változtatásával mozgatják a szárnyakat. Amennyiben az egyik oldali közvetett repülőizmok lefelé húzzák a szárnyakat, ellenpárjaik megnyúlnak, majd válaszképp összehúzódnak: ez egy gyors körforgást eredményez, amelynek következtében a szárnyak surrogni kezdenek.

Amennyiben a spalt gén hiányzik, a közvetlen repülőizmok helyett lábizmok képződnek, és a legyek a földön maradnak. Alapesetben a gén csak a közvetett repülőizmokban aktív, amennyiben azonban a kutatók a rovarok lábaiba juttatták, ott is a repülőizmokhoz hasonló, rostos szerkezetű szövetek keletkeztek.

Az eredmények az orvoslás szempontjából is érdekesek lehetnek. Bár az embernek nincsenek repülőizmai, a szívben azonban két spalt gén is aktív. Az emberi szívizom a kutatók elmondása szerint spalt nevű fehérjét termel, amely a szívkamrák feszességét szabályozza, az pedig kihat a szívverés erősségére. Hogy a spalt gén befolyásolja-e a szívritmust, további kutatással kell majd kideríteni.