Timothy Taylor, a Bradfordi Egyetem docense legújabb könyvében, a The Artificial Ape: How Technology Changed the Course of Human Evolution (A mesterséges majom: hogyan változtatta meg a technológia az emberi evolúció folyamatát) című művében kifejti: attól a perctől fogva, hogy távoli őseink primitív eszközöket kezdtek el készíteni, a Homo sapiens és a technológia "szimbiózisban" élt egymással. Az új meg új technológiák, találmányok nélkül az ember egészen másfajta lény lenne.
Az emberi agy térfogata körülbelül 2,2 millió évvel ezelőtt indult hírtelen növekedésnek, és a szerző meggyőződése szerint ekkor jelenhettek meg az emberi törzsfejlődésben kulcsszerepet játszó babahordozó "kenguruk" is. Korábban csak a legfejlettebb, legérettebb újszülöttek maradhattak meg, a gesztáció a születéssel befejeződött.
A "kenguruk" megjelenésével az újszülöttek fejlődése méhen kívül is folytatódhatott, így agyának térfogatát többé nem korlátozta az anya medencének mérete. Ráadásul javultak a gyengébb csecsemők túlélési esélyei is.
Másrészt "kenguruk" nélkül a kisgyerekes anyák sebezhetőbbek voltak, mint babahordozós társaik: kevésbé tudták megvédeni magukat a ragadozóktól vagy az ellenségektől, ahogy kisebb mértékben vehettek részt a közösség "gazdasági" tevékenységében is.