Az Atlantis 12 napos missziója során egy új modult szállított a Nemzetközi Űrállomásra (ISS).

A 100 tonnás űrsiklót Ken Ham parancsnok puhán tette le a leszállópályára. A landolás 5 kilométerre a kilövőállástól történt, amelyről a jármű hatfőnyi személyzettel május 14-én elindult a NASA 132. űrsikló-küldetésére.

Az Atlantis 32. missziójának végén, közép-európai idő szerint 14 óra 48 perckor szállt le. A shuttle-okat, amelyek 1981-ben kezdtek repülni, a magas költségek és a biztonsági aggályok miatt vonják ki a forgalomból.

A NASA azt tervezi, hogy a Discovery és az Endeavour az idén még egy-egy alkalommal száll fel a világűrbe, hogy részt vegyen a 100 milliárd dolláros költséggel, 16 ország képviselői által létrehozott nemzetközi űrállomás 12 éve tartó összeszerelésének befejezésében.

Barack Obama a shuttle-program folytatása és az amerikai űrhajósoknak a Holdra való visszatérését szolgáló rakéták és kapszula fejlesztése helyett a Földtől távolabb lévő célpontok elérésére alkalmas új technológiák kidolgozását szorgalmazza. Az ellentmondásos javaslatról még szavaznia kell a Kongresszusnak.

Az űrállomáson való egyhetes tartózkodása alatt Ham parancsnok, Dominic "Tony" Antonelli, az űrsétát tett Garrett Reisman, Steve Bowen és Michael Good, valamint Piers Sellers űrhajós egy orosz dokkolót és kutatólaboratóriumot szerelt fel. Emellett telepítette az ISS napenergia-rendszerének hat hatalmas elemét, valamint egy tartalék kommunikációs antennát és egy munkaplatformot az állomás kanadai építésű darujához.

Mielőtt múzeumba helyeznék, az Atlantist felkészítik vészhelyzet esetére egy mentőhajó-misszióra az utolsó űrsikló legénysége számára.

A NASA jelenleg a múzeumok és a tudományos központok által az Atlantis és Endeavour kiállításával kapcsolatban benyújtott pályázatokat tanulmányozza. A Discoveryt, amely a tervek szerint szeptemberben indul utolsó útjára, a Smithsonian Légi és Űrmúzeumnak ígérték.

Az űrsikló-program utolsó küldetését a tervek szerint az Endevour fogja végrehajtani, amely novemberben a 2 milliárd dolláros Alfa Mágneses Spektrométer nevű részecskedetektort szállítja majd az űrállomásra.