A visszatérő rohamokban jelentkező, többnyire féloldali fejfájás előfordulása a teljes népességre vonatkoztatva 8-12 százalék, ezen belül leggyakoribb a 20-50 közötti nők körében, ebben a csoportban 20-25 százalékot is eléri a gyakorisága. A migrénes rohamok 4 órától 3 napig is tarthatnak, és havonta többször ismétlődhetnek. A fájdalom általában lüktető, görcsös jellegű, szinte mindig hányinger, de legalábbis étvágytalanság, a külvilág ingerei (fény, hangok, szagok) iránti fokozott érzékenység kíséri.

A vizsgálatokban 20, látását vesztett beteg vett részt. Az első csoportba olyanok kerültek, akik valamilyen szembetegség - az ideghártya (retina) daganata vagy glaukóma (zöldhályog) - miatt teljesen elveszítették a látásukat. Mivel a fényérzékenység is elveszett, esetükben nem alakulhatott ki az alvás-ébrenlét normális ritmusa. A második csoportba olyanok kerültek, akik az ideghártya elfajulása miatt ugyan elveszítették látásukat, de a fényérzékelésük megmaradt, ahogy az alvás-ébrenlét ritmusa is.

Míg az első csoport tagjai nem reagáltak a fényre, a másodiké a fejfájás fokozódására panaszkodtak, amikor a fény hatásának tették ki őket, különösen, ha kék vagy szürke hullámhosszú fényről volt szó.

"Ez arra utalt, hogy a látóideg is részt vesz a folyamatban, mivel a teljességgel vak személyeknél ez az ideg nem továbbítja a fényimpulzusokat az agyba" - magyarázta a vizsgálatokat irányító Rami Burstein professzor. Hozzátette: gyanítják, hogy a folyamatban részt vesznek a retina közelmúltban felfedezett érző sejtcsoportjai is, amelyek melanopszin nevű fehérjét tartalmaznak.

A Harvard Egyetem kutatói végeztek kísérletet patkányokon is, amelyeknek a szemébe festékeket fecskendeztek és megfigyelték a színezőanyag útját a látóidegen keresztül az agyba. Így fedezték fel azt az agyi sejtcsoportot, amely migrénes roham alatt aktiválódik.

- Amikor apró elektródákat ültettünk ezekbe a "migrénes neuronokba", azt fedeztük fel, hogy a fény elektromos impulzusok áradatát indítja el, amelyek ezeken az idegsejteken összpontosultak - mutatott rá Burstein professzor.

Az idegsejtek egy ideig aktivált állapotban maradtak az után is, hogy megszűnt a fény hatása. "Ez megmagyarázza, miért mondják a betegek, hogy a fejfájás a fényhatás után pár másodperccel fokozódik, de akár 20-30 percet is el kell tölteni egy sötét helyiségben, hogy enyhüljön a szenvedés" - tette hozzá.