Infostart.hu
eur:
364.52
usd:
316.16
bux:
146688.57
2026. augusztus 2. vasárnap Lehel

Megtalálták a francia páncélos roncsait

Megtalálták az 1917-ben a Földközi-tengeren egy német tengeralattjáró által elsüllyesztett francia páncélos hajó, a Danton roncsait.

Egy holland geotechnikai vállalat még múlt év elején bukkant a hajóroncsra, de a hírt a hivatalos azonosítás után, most hozták nyilvánosságra. A cég regionális igazgatója azt mondta: a meglehetősen jó állapotban lévő hajót véletlenül fedezték fel Szardínia déli partjainál. Rob Luijnenburg emlékeztetett: a térségben egy Olaszországot Algériával összekötő gázvezeték építéséhez végeztek tanulmányt, amikor a roncsra rábukkantak. A szakember azt is hangsúlyozta: mivel a hajó túl mélyen fekszik, azt várhatóan nem emelik majd ki a tengerből.

Egy U-64 német tengeralattjáró az első világháború idején, 1917. március 19-én torpedózta meg a hajót, amely most több mint ezer méter mélyen fekszik a tengerfenéken, toronyágyúi sértetlenek. A hajón tartózkodó ezer tengerész közül 296 nem tudott időben kimenekülni, az ő maradványaik továbbra is a hajón vannak.

Címlapról ajánljuk
Magyar Péter: vasárnap leáll a paksi atomerőmű

Magyar Péter: vasárnap leáll a paksi atomerőmű

Hajnalban lekapcsolják az utolsó előtti blokkot, vasárnap pedig az utolsót is.

„Még a cipőkötés is bonyolultabb az újraélesztésnél”

A laikusok is biztonsággal használhatják az automata és félautomata defibrillátorokat, mert ezek a készülékek hangutasításokkal segítik a felhasználókat, és nem lehet velük kárt okozni – hangsúlyozta az InfoRádiónak nyilatkozó sürgősségi szakorvos, mentőorvos, az SOS Elsősegély alapító-vezetője. Márkus Dávid arról is beszélt, hogy különösen fontos a defibrillátor használata olyan helyzetekben, ahol a mentők nem tudnak néhány percen belül a helyszínre érkezni.
inforadio
ARÉNA
2026.08.03. hétfő, 18:00
Kaiser Ferenc
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense
Valódi függetlenséget ígér a Tisza-kormány a közjogi intézményeknek – De vajon a mostani javaslatok eleget tesznek ennek?

Valódi függetlenséget ígér a Tisza-kormány a közjogi intézményeknek – De vajon a mostani javaslatok eleget tesznek ennek?

Magyar Péter kormánya megkezdte Magyarország közjogi intézményrendszerének átalakítását. Ez egyes területeken új szerveket hoz létre, másutt a meglévő intézmények vezetőválasztási, összeférhetetlenségi és felügyeleti szabályait írja át. Ezek a lépések nagyrészt ahhoz a politikai ígérethez kapcsolódnak, hogy a kormány helyreállítja a jogállamiság intézményi garanciáit. A már elfogadott és a nyilvánosságra hozott javaslatok ugyanakkor több ponton belső feszültséget hordoznak: miközben erősítik a szakmai, civil vagy intézményi jelölés szerepét, a döntő szót sok esetben továbbra is az Országgyűlés kétharmados többsége mondja ki. Ez a modell rövid távon a politikai legitimáció garanciájaként jelenhet meg, hosszabb távon azonban blokkolási lehetőséget, alkukényszert vagy újabb pártpolitikai függést teremthet. Cikkünkben azt vizsgáljuk, hogy a mostani reformok mennyiben képesek valódi intézményi függetlenséget teremteni, és milyen közjogi megoldások csökkenthetnék a későbbi politikai lefoglalás kockázatát.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×