Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.41
bux:
0
2025. december 26. péntek István

Viselkedésében sem volt tigris a kardfogú fenevad

A mai tigrissel ellentétben a tízezer éve kihalt kardfogú tigris az oroszlánhoz hasonlóan falkákban élt és vadászott - állítják tudósok.

A legújabb kutatások jelentősen árnyalják a kardfogú tigrisekről eddig kialakult képet, eszerint például a faj egyedei olyan családi meghittségben éltek hajdanán, mint ma az oroszlánok. Kaliforniában gyakran bukkannak a kardfogú tigris fosszíliáira, ami azt is jelentheti, hogy ez a faj csapatokban vadászott.

A kardfogú tigris szemfoga akár húsz centisre is megnőhetett. Nevükkel ellentétben nem a tigrisek családjába tartoztak, és életmódjuk is teljesen eltért a mai tigrisekétől.

A kardfogúak veszedelmes ragadozók voltak, de inkább együtt töltötték az időt, nem úgy, mint a magányt kedvelő tigrisek. A Londoni Zoológiai Társaság kutatója, Chris Carbone szerint a kihalt kardfogú tigrisek egyelőre még talányt jelentenek, nem sokat tudunk a viselkedésükről.

Hozzátette: a mostani kutatással bebizonyosodott, hogy a nagymacskaféle inkább félelmetes csapatokban járta a világot, mintsem magányban. Az állat 1,6 millió évvel ezelőtt jelent meg, az amerikai kontinensen élt, és tízezer éve pusztult ki.

A legfrissebb leletekre Kaliforniában bukkantak, ahol egy csapat kardfogú és áldozatuk maradványai kövesedtek meg.

További bizonyítékok után kutatva a tudósok a mai húsevők viselkedését is megvizsgálták a tanzániai Serengeti és a dél-afrikai Kruger Nemzeti Parkban.

A nagymacskákat az áldozatok és hiénák, oroszlánok magnóra fölvett hangjával csalogatták elő. A hiénáknak és az oroszlánoknak több mint a 80 százaléka előbújt. Azonban az egyedül vadászó állatoknak alig néhány példánya képviseltette magát.

Mint azt Alan Turner, a liverpooli John Moores Egyetem professzora mondja, így már biztosan állíthatjuk, hogy a kardfogú tigris társas lény volt. Megjegyzi, a téma nincs lezárva, de a bizonyítékok erősen ezirányba mutatnak.

Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Mi köze a Golf-áramlatnak egy ország nemzetbiztonságához? – A homokba dugják a fejüket a döntéshozók

Mi köze a Golf-áramlatnak egy ország nemzetbiztonságához? – A homokba dugják a fejüket a döntéshozók

Éghajlati billenőelemek, billenőpontok, fordulópontok – olyan fogalmak, amelyekkel egyre többször találkozhatunk ismeretterjesztő és tudományos szakcikkekben is, de a politikusok és a döntéshozók figyelmét nemigen kelti fel, hiszen elintézik azzal a profán kiszólással, hogy „köztudott, hogy az időjárás változik”. Pedig a legújabb kutatások azt mutatják, hogy a globális felmelegedés jelenlegi szintje mellett már "lehetséges" kockázatos fordulópontok bekövetkezte, és a párizsi klímamegállapodás 1,5 és 2°C közötti felmelegedési tartományán belül azok "valószínűsíthetővé" válhatnak, megkérdőjelezve azt a korábban elfogadott elképzelést, hogy az éghajlati fordulópontokat alacsony felmelegedés esetén kis valószínűséggel lépjük át. Kétrészes cikksorozatunk első részében ezen fordulópontok bekövetkeztének természeti hatásait mutattuk be, ebben a cikkben pedig a klímaváltozást érdemben kezelő politikai, gazdasági fellépés lehetőségeit vizsgáljuk meg.

EZT OLVASTA MÁR?
×
2025. december 26. 06:48
×
×
×
×