Infostart.hu
eur:
388.78
usd:
336.89
bux:
122537.07
2026. március 18. szerda Ede, Sándor

Egy lépéssel közelebb a rejtélyes betegség okának feltárásához

Nappali aluszékonyság, izomgyengeség, valóságszerű álomélmények, a test izmai feletti kontroll elvesztése - ezek a narkolepszia tünetei. A betegség okairól eddig megoszlott a tudósok véleménye, most azonban elképzelhető, hogy egy lépéssel közelebb kerültünk a megoldáshoz, japán kutatók ugyanis felfedeztek egy olyan génkombinációt, amelynek megléte esetén a narkolepszia sokkal gyakoribb.

A szélsőséges nappali aluszékonysággal és izomgyengeséggel járó betegség japán kutatók szerint főleg azoknál alakul ki, akik egy bizonyos génkombinációval rendelkeznek.

A narkolepszia legfőbb tünete a nappal jelentkező, rövid ideig tartó erős alvási kényszer, amelyet az alvást és az ébrenlétet szabályozó összetett rendszer működési zavara okozza. Tünetei az alvásrohamok, a valóságszerű álomélmények és az alvási bénultság.

A betegeknél előfordul tünetként a kataplexia is, amelynek során a beteg hirtelen elveszíti izmai feletti uralmát, és hirtelen lebénul. Ez nem minden esetben társul alvással, de az ép tudatú ember képtelen testének parancsolni.

A betegségben szenvedőknek általában életmódváltást ajánlanak az orvosok és gyógyszeres terápiát javasolnak nekik, stimulánsokat, valamint a valóságszerű álomélmények ellen antidepresszánsokat írnak fel nekik.

A narkolepszia okai egyelőre nem tisztázottak. Több kutató eddig is úgy vélte, hogy genetikai eredetű, míg mások szerint a hypokretin nevű agyi ingerületátvivő anyag termelődésének hiánya okozza a problémákat.

Japán kutatók most felfedeztek egy olyan génkombinációt, amelynek megléte esetén 79 százalékkal nagyobb esély van a betegség kialakulására, mint annak hiányában. Brit kutatók azonban ezt a felfedezést még nem tartják elégségesnek.

Világszerte nagyjából minden kétezer emberből egy szenved a betegségben, amely általában 15 és 30 éves kor között jelentkezik.

Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor Egerben: a következő ciklus végére 5 millió dolgozó ember teszi gazdagabbá és erősebbé Magyarországot

Orbán Viktor Egerben: a következő ciklus végére 5 millió dolgozó ember teszi gazdagabbá és erősebbé Magyarországot

Szükségünk van azokra a választások megnyerésére, akikkel szövetséget kötöttünk, de azokra is, akikkel még nem, hogy kívül tartsuk az országot a háborúból. Senki sem akar háborút, de nem akarni kevés. Ha nyomás van, tudni kell nemet mondani. Azt tanácsolom, olyan kormányt válasszanak, amely nemet tud mondani, ha a háború kérdéséről van szó – fogalmazott kampánykörútjának egri állomásán a Fidesz elnöke.
inforadio
ARÉNA
2026.03.18. szerda, 18:00
Rónai Sándor
a Demokratikus Koalíció országgyűlési képviselője, a párt képviselőjelöltje
Izrael több iráni vezetőt lebombázott, kétségbeejtő a helyzet a Hormuzi-szorosnál – Percről percre tudósításunk az iráni háborúról kedden

Izrael több iráni vezetőt lebombázott, kétségbeejtő a helyzet a Hormuzi-szorosnál – Percről percre tudósításunk az iráni háborúról kedden

Az izraeli hadsereg legfrissebb bejelentése szerint támadást indítottak a Baszidzs milicista alakulatok vezetője, Gholamreza Szolejmáni ellen Teheránban. Védelmi források szerint egy másik, szintén Iránban végrehajtott izraeli légicsapás az Iszlám Dzsihád vezetőjét, Akram al-Adzsúrit, valamint a szervezet más magas rangú tisztségviselőit vette célba. Németország külügyminisztere reagált Donald Trump elnök felvetésére, aki többször is beszélt arról a napokban, hogy szeretné, ha a NATO és távol-keleti országok biztosítanák a Hormuzi-szorost az iráni támadásokkal szemben. Az amerikai elnök hétfőn a Fehér Házban beszélt, többek között a közel-keleti háborúval kapcsolatban. Az elnök ismét felszólította a nemzetközi közösséget, hogy segítsen katonai erővel biztosítani a szabad hajózást a Hormuzi-szorosban, egyúttal pedig bírálta azokat az országokat, amelyek szerinte nem mutatnak kellő hajlandóságot a közreműködésre. Trump hétfőn bejelentette azt is, hogy az iráni háború miatt körülbelül egy hónappal el kívánja halasztani kínai látogatását. Az eredetileg március 31. és április 2. közé tervezett úton Hszi Csin-ping kínai elnökkel találkozott volna. Cikkünk folyamatosan frissül a közel-keleti háború hétfői fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×