Egy tudóscsoport jelentős eredményt ért el az élettartam meghosszabbítására végzett kutatások során: a Dél-Kaliforniai Egyetem munkatársainak olyan egysejtű organizmust - élesztőgombát - sikerült előállítaniuk, amely tízszer olyan hosszú ideig él, mint az átlag.

A felfedezés segíthet a tudósoknak abban, hogy ellenőrzés alatt tartsák a minden élő szervezet alapeleme, a sejt túlélését.

"Az egészséges élet újraprogramozásának alapjait fektetjük le" - mondta Valter Longo professzor, aki az egyedülálló kutatás eredményeit a PloS Genetics című folyóiratban publikálta.

Nem veszélytelen

Annak ellenére, hogy az élesztőgomba egyszerű organizmus, segített felfedezni több olyan fontos gént és folyamatot, amelyek az öregedést és a betegségek kialakulását szabályozzák az egerekben és más emlősökben.

Longo professzor egy olyan equadori népcsoportot tanulmányoz, amelynek tagjai a penészgomba esetében is megfigyelt genetikai mutációval születtek, vagyis az átlagosnál jóval hosszabb életet élnek.

Velük kapcsolatban a szakértő megjegyezte: ha valaki mindkét szülőjétől olyan géneket örököl, amelyek hozzásegítik a hosszú élethez, más egészségi problémái alakulhatnak ki.

Mozgás nélkül tovább élnek

Egy másik, brit tudóscsoport olyan szabályt fedezett fel, amelynek alkalmazásával néhány organizmus korlátlanul képes késleltetni az öregedést.

Olyan élő szervezeteket tanulmányoztak, amelyek extrém hosszú ideig élnek, mint például az angol tiszafa, vagy a világ legöregebb fája, egy simatűjű szálkásfenyő, amely, bár 4 ezer éves, ma is életképes tobozokat hoz.

A kutatók, Patrick Doncaster és Robert Seymour arra jöttek rá, hogy egyes helyváltoztató mozgást nem végző szervezetek, köztük több fa képes késleltetni saját öregedését.

Fajfenntartásra fejlesztve

Az, hogy az emberek és más élőlények miért öregednek meg, a szaporodással van kapcsolatban. Az evolúció során ugyanis úgy módosultak a szervezetek, hogy életük elején hozzák világra utódaikat, így akkor adják át genetikai állományukat, amikor még kisebb az elhalálozás esélye.

A fák, és más, hosszú ideig élő szervezetek képesek "kikerülni" ezt azzal, hogy mozdulatlanok.

A kutatók szerint még legalább egy évezred eltelik, mire sikerül a változtatásokat úgy tökéletesíteni, hogy akár az emberek is hosszú évszázadokig éljenek.