Helyi idő szerint csütörtökön reggel bocsátották fel a szondát a floridai Kennedy Űrközpontból, enyhén felhős időben. A kilövés 14 percet késett. Ennek oka az volt, hogy egy hajó haladt az Atlanti-óceánon abban az övezetben, ahová a Dawn első hordozórakétáinak hullania kellett a kilövés utáni ötödik percben.

A kutatók azt remélik, hogy a Ceres és a Vesta vizsgálatával betekintést kaphatnak a Naprendszer, így a Föld kialakulásának a folyamatába. Eddig csak távcsővel vizsgálták a két kisbolygót, a Dawn viszont közvetlen közelről fogja tanulmányozni mindkét égitestet.

Az 1,21 tonna tömegű, 1,64 méter hosszú, 1,27 méter széles bolygóközi szonda több mint 5 milliárd kilométeres útja során, 2009 márciusában elhalad a Mars mellett, és a vörös bolygó gravitációs erejéből lendületet kapva folytatja útját, majd 2011 szeptemberében áll pályára a Vesta körül. Innen 2012 áprilisában indul tovább, és 2015 februárjában érkezik meg következő úti céljához, a Cereshez, és mintegy fél éven át vizsgálja ezt az égitestet is.

A kisbolygók - más néven aszteroidák - túlnyomó többsége a Mars és a Jupiter közötti térségben kering a Nap körül. Sokáig komoly fejtörést okozott a csillagászoknak, hogy a Mars és a Jupiter között - szemben a többi bolygó közötti, a Naptól távolodva arányosan növekvő távolsággal - hatalmas rés tátong, vagyis elvileg ebben a térségben egy bolygónak kellene keringenie. Bolygó ugyan nincs, ám rendkívül sok különböző méretű, de az ezer kilométeres átmérőt meg nem haladó, gömbölyded, illetve szabálytalan alakú törmelék kering, amelyek száma a becslések szerint több mint százezer.

A kutatók egy része ebből arra következtet, hogy valaha valóban létezhetett egy bolygó a Mars és a Jupiter között, de titokzatos okok miatt szétrobbant, és ennek visszamaradt darabjaival van dolgunk.