A Massachusetts Institute of Technology (MIT) munkatársai szonárokkal vizsgálták át a világhírű skóciai tavat Nessie után kutatva. A Loch Ness-i szörny helyett azonban újabb talányba botlottak: hogyan képes 98 méteres mélységben életben maradni egy varangy?

Eddig fel sem tételezték, hogy a kétéltűek képesek ilyen mélyre jutni. A szonár felvételein viszont tisztán látszik, amint a varangy a tó fenekét borító sárban halad előre.

A MIT kutatói a jövő hónapban egy aberdeeni konferencián számolnak be vizsgálataik eredményéről. Szonárral teljesen feltérképezték a tavat, amely bizonyos részein 228 méter mély.

Az adatokat összevetették azzal a geológiai térképpel, amelyet Sir Edward Murray készített száz éve a tó fenekéről - így az is kiderül, mennyit változott Loch Ness az eltelt idő alatt.