A feltárások megdrágítják, olykor le is lassítják az építkezéseket. Ráadásul a régészeknek jelenleg nincs idejük arra, hogy megvizsgálják a leleteket.

Pongrácz Zsuzsanna azonban azt mondta: a hivatal határozza meg, hogy mely leleteket kell kiásni a földből. Arra a felvetésre, hogy fel kell-e tárni a tizenharmadik szarmata falut is, ha már tizenkettőt megtaláltak, az igazgatóhelyettes azt felelte: az a dolguk, hogy a leleteket megőrizzék az utókornak.

Beszámolt arról, hogy nemrég Budapest környékén került elő egy szarmata fazekastelep, amelyből annyi új információk birtokába jutottak a régészet, amennyit az elmúlt 200 évben nem sikerült kideríteni. Épp ezért "nem hagyhatnak ki" egyetlen feltárást sem.

Most ásni kell

Az InfoRádió korábban már beszámolt arról: milliárdokat költ az állam arra, hogy a régészek ásatásokat végezhessenek az épülő autópályák nyomvonalán, sőt a Nemzeti Autópálya Rt.-én keresztül szintén az adózók fizetik a kiásott kincsek szállítását és raktározását.

Erre ugyanis a megyei múzeumok képtelenek, mert azok a bőség zavarával küszködnek. Olyan sok leletre bukkannak, hogy nincs pénzük, helyük, emberük és idejük azok raktározására és feldolgozására.

Csak az M5-ös alatt 83 lelőhelyen dolgoztak a szakemberek. Nem kevesebb, mint 15 tonna leletet ástak elő. Ráadásul nemcsak az útépítés előtt, hanem közben is figyelnek a régészek.

Stábjuk a munkagépek nyomában halad, és ha még valamilyen leletre bukkannak, leállítják az építést.

Szegedtől az országhatárig egy év alatt tíz alkalommal parancsolt a tudomány megálljt az autópályának. Az eredmény: bronzkori temető és település, két avar és két szarmata temető, valamint két szarmata falu.