Infostart.hu
eur:
353.83
usd:
310.78
bux:
139790.13
2026. június 27. szombat László

Hosszú: egyetlen célba érkezésen kívül minden összejött az olimpián

Hosszú Katinka mindent kiadott magából, saját bevallása szerint pedig egyetlen benyúláson kívül minden összejött számára a riói olimpián, ahol három aranyérme mellett a pénteki versenynapon utolsó számában, 200 méter háton egy ezüstéremmel gazdagodott.

A 27 éves bajai úszó az Olimpia Uszodában beszélt a magyar sajtó képviselőivel, mint azt elmondta, ez a második hely rögtön munkára is ösztönzi.

"Ez a versenyszellem bennem van, főleg úgy, hogy pár századdal kaptam ki. A tüzet már érzem, megindult bennem" - mondta Hosszú, aki 400 méter vegyesen óriási világcsúccsal, 100 méter háton minden idők második leggyorsabb úszásával, 200 méter háton pedig olimpiai rekorddal győzött. "De hogy is lehetnék csalódott? Úgy érkeztem ide, hogy még nem volt olimpiai érmem, a világbajnokságokon pedig két arany és egy bronz volt a legjobb szereplésem. Ez az egész egyszerűen hihetetlen".

A Vasas világklasszis versenyzője elárulta, annyira elfáradt az utolsó döntőjében, hogy a levezetés során hányt.

"Az utolsó huszonöt méteren szinte már a lábamat sem éreztem, ennyi volt bennem, ma ő volt a jobb. Lehet, hogy a sors akarta így, hiszen neki ez volt élete utolsó versenye, nekem pedig adott egy kis tüzet, hogy jövőre a budapesti világbajnokságon úgy álljak fel, hogy talán ennél a három arany, egy ezüstnél is szebb lesz" - mondta Hosszú, aki mindössze hat századdal kapott ki az amerikai Maya DiRadótól.

Korábban több magyar versenyző esetében is elhangzott, hogy "nyomta őket az öt karika", azonban természetesen ez Hosszúnál nem érvényesült:

"Szerencsére sikerült végig úgy versenyeznem, ahogyan azt előre elterveztem, teljesen ki tudtam zárni azt, hogy olimpia van. Évközben százmilliószor leúsztam már a négyszáz és a kétszáz vegyest is, tudtam, mit kell csinálnom. Csak el kellett engednem magam és azt csinálni, amit tudok".

Hosszú arról is beszélt, hogy a különböző vádaskodásokból is inkább erőt kovácsolt.

"Egyetlen célba érkezésen kívül minden összejött az olimpián, azt, hogy ez az egyetlen dolog, ami nem jön össze, bármikor aláírtam volna. Azért ez a négy érem jelzi, hogy jó úton járunk. Mindvégig bíztunk abban, amit csináltunk, lehajtottuk a fejünket és keményen dolgoztunk. Mindent beleadtam, ennyi volt, de azért a három arany, egy ezüst ennyi voltnak nem rossz..." - jegyezte meg Hosszú, aki mostani sikerével felnőtt pályafutása 60. érmét szerezte olimpián, világ- és Európa-bajnokságokon az 50 és 25 méteres medencéket is beleszámolva.

Hosszú 3 arany- és 1 ezüstérmet nyert Rióban, azaz az úszók között megdöntötte Egerszegi Krisztina egy olimpián elért magyar eredményességi rekordját: a legendás Egér 1992-ben Barcelonában 100 és 200 méter háton, valamint 400 méter vegyesen nem talált legyőzőre. A sportágtól független magyar csúcs Keleti Ágnes nevéhez fűződik, a fantasztikus tornász 1956-ban Melbourne-ben négy aranyat és két ezüstöt nyert. Hosszú egyúttal ezzel az éremterméssel a magyar eredményességi örökranglistán feljött a 13. helyre, a nők között az ötödik a tornász Keleti Ágnes és az úszó Egerszegi Krisztina, valamint két kajakos, Kovács Katalin és Douchev-Janics Natasa mögött.

Címlapról ajánljuk

Egészségügyi miniszter: aki most szabadtéri rendezvényre megy, jól gondolja meg, mit csinál

Hegedűs Zsolt szerint a hőség nem egyszerű kellemetlenség, hanem komoly egészségi kockázatot jelent és különösen veszélyeztetettek az idősek, a várandósok, a kisgyermekek, a krónikus betegek, a szív- és érrendszeri betegségben érintettek, valamint azok, akik rosszul viselik a nagy meleget.
inforadio
ARÉNA
2026.06.29. hétfő, 18:00
Kovács Károly
a Magyar Víz- és Szennyvíztechnikai Szövetség elnöke
Egy város, 24 érdek: így bénítja meg Budapestet a kétszintű önkormányzatiság

Egy város, 24 érdek: így bénítja meg Budapestet a kétszintű önkormányzatiság

Ha ma Budapesten tönkremegy egy pad vagy kátyús lesz egy út, a városlakó gyakran nem tudja, kihez kell fordulnia. A probléma ott kezdődik, hogy ezt sok esetben még maguk az üzemeltetők sem tudják egyértelműen megmondani. A fővárosban ugyanis kétszintű önkormányzati rendszer működik, amelyben a fővárosi és kerületi feladatok határai sok esetben elmosódnak. Fenntartói szürke zónák, torz felelősségi viszonyok és átfedő hatáskörök nehezítik az üzemeltetést, az átfogó fejlesztéseket pedig a széttagolt döntéshozatali rendszer lassítja. A végeredmény egy olyan intézményi struktúra, amely sokszor még a szereplők számára sem egyértelmű, és egyre nehezebben teszi kormányozhatóvá Budapestet. A Budapest előtt álló rendszerszintű intézményi, gazdasági, infrastrukturális és ingatlanfejlesztési kihívásokat, valamint a lehetséges kitörési pontokat bemutató cikksorozatom ezen cikkében a főváros és a kerületek viszonyát, vagyis a kétszintű önkormányzatiság máig rendezetlen szerkezetét vizsgálom meg.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×