A PISA egy diagnosztikus mérés, tehát a kialakult helyzetről tájékoztat minket. Azt nagyon nehéz pontosan megmondani, hogy a háttérben milyen tényezők állnak. De az eredmények alaposabb megismerésével, illetve további mérésekkel könnyebben kialakíthatók fejlesztési lehetőségek – mondta el Steklács János egyetemi tanár, a Pécsi Tudományegyetem Neveléstudományi Intézetének munkatársa az InfoRádióban.

Hangsúlyozta: Pécsen, az egyetemen működik az Olvasási Fluencia Szövegértéskutató Csoport. A legutóbbi vizsgálatuknak nemrég értek a végére, ami egy másodikostól negyedik osztályos korig megvalósított követő vizsgálat volt, ami a hangos olvasási folyékonyságot, fluenciát vizsgálta.

„A nemzetközi szakirodalom alapján meggyőződésünk, hogy ennek az itthon nem a fontosságának megfelelően nagy figyelmet kapó területnek a fejlesztésével jelentős eredményeket tudnánk elérni” – fogalmazott az egyetemi tanár, aki szerint szükség lenne pontosabb diagnosztikára, és az időben történő beavatkozásra.

A magyar szűrési mérési rendszer, mint fogalmazott, „nagyon sok fejlesztési lehetőséget mutat” jelen pillanatban. Az olvasási fluencia mellett az olvasási stratégiák, az olvasási motiváció és a háttérben álló általános olyan képességek, mint a figyelem, a memória, az elsajátítási motiváció is fejlesztendő terület a szakértő szerint. Úgy véli:

a minél korábbi szűrés fontos lenne, nem csak ezeken a területeken, hanem a szociokulturális területet illetően is,

hiszen fontos, hogy milyenek az életkörülmények az adott tanulók esetében, és hogy ennek megfelelően mire számíthatunk majd. Ha ezt minél hamarabb meg tudjuk állapítani, leírni, minél hamarabb megvizsgáljuk az olvasást és az egyéb fontos dolgokat a háttérben, akkor annál hamarabb, annál pontosabb, egyénre szabottabb fejlesztési terv adható – mondta.

„A több mint 650 tanuló részvételével lefolytatott vizsgálatunk egyik legfontosabb eredménye, hogy látjuk, milyen nagy egyéni különbségek vannak, és hogy melyik részterület, mondjuk az olvasás fontossága, ideje, vagy a prozódiája, tehát a hangzósága, kifejező képessége kerülhetne inkább fejlesztésre. Tehát ha diagnosztizálni tudjuk a probléma helyét, azon kívül, hogy valaki jól olvas vagy nem jól olvas, vagy érti a szöveget, vagy nem. Ha ezekkel a felmérésekkel, vizsgálatokkal meg tudnánk mondani, hogy mi az egyénre szabott profil, akkor onnan tudnánk továbblépni” – fogalmazott a szakértő.

Nagyon fontos tanács, hogy olvasson otthon hangosan a gyerek.

Ezt nagyon javaslom – mondta Steklács János, hozzátéve: összeállítottak egy hangos olvasás munkafüzetet, és annak a gyerekeknek szóló előszavában is az van, hogy olvass a szüleidnek, olvass a testvérednek, olvasd a cicának a kutyának is, hogyha van otthon. Tehát gyakorold otthon a hangos olvasást. Ez nem csak egy közösségi esemény, hanem az egyre gyorsabban folyó életünkben egy egyre jobban hiányzó dolog, és egy kiváló lehetőség is, hogy együtt töltsék az időt.

A kérdésre, hogy a szülő észre fogja-e tudni venni, hogy a gyerek értőn vagy nem értőn olvas, azt mondta: ez nagymértékben attól függ, hogy hány éves a gyerek és hol tart az olvasásban, de az egyszerű válasz az, hogy a szülő fogja hallani, hogy a gyereke lassan olvas, sokszor ismétli a szót, sokat téveszt, nem kifejező az olvasása, a kérdő mondatot nem kérdőnek olvassa, vagy mondjuk a folyékonyság útján éppen hova tart. Vagyis a három fő területen, vagyis a hangos olvasás kifejező ereje, a pontossága és az ideje, milyen, ezt már a szülő is hallja, érzi, de persze a szakembernek, a pedagógusnak kell alaposabban feltérképeznie, megismernie, és a következő lépéssel fejlesztenie. De az nagyon fontos dolog, hogy azzal csak jót tesz a gyereknek, hogy ha hangosan olvasnak egymásnak. De persze azért nem kell túlzásba vinni, ez ne egy fárasztó tevékenység legyen az iskola után, amit nem kedvvel végez a gyerek – hangsúlyozta.

A kedv is fontos az olvasáshoz, a motiváció, tehát, hogy ne utálja a gyerek a dolgot.

Azt látjuk, hogy éppen az olvasási nehézségekkel, problémákkal küzdő gyerekeknél a kudarc mekkora károkat okoz, amikor nem megy valami, amikor nem érti otthon a tankönyv szövegét,

amikor hiába olvassa, ismételgeti, küzd vele, de a mondat végére érve nem emlékszik, hogy a mondat elején mi volt, miközben másnap felelni fog. És például ha mondjuk felső tagozatba jár, és rázúdul egy óriási információmennyiség, és a következő napon már történelemből, földrajzból, kémiából is felelni is fog, akkor én nem lennék szegény diák helyében – mondta a szakértő.

Az egyetemen indítanak egy komplex olvasási profilvizsgálatot az Unicredittel együtt, az olvasási nehézségek leküzdéséért. Ez egy nagyon izgalmas dolog, először csináljuk, és az országban is tudomásom szerint ez az első ilyen próbálkozás – folytatta.

„Nem csak egyszerűen a gyerekeket kérjük meg, hogy olvassanak, és nézzük meg, hogy hogy értik a szöveget, hanem az olvasás 13 részterületét is vizsgáljuk, mint például az olvasás közben történő szemmozgások és a megértés kapcsolata, a hangos olvasás, a néma olvasás, a figyelem, a fonológiai tudatosság, ami a betűk, hangok megfeleltetésének a működése. És ezek alapján megnézzük, hogy melyik részképességük milyen kondíciót mutat, és ebből kiindulva tudunk egyéni fejlesztési tervet javasolni ennek a 100 ötödik osztályos tanulónak, akikkel most először fogunk találkozni” – tette hozzá.

Ez olyan, mint egy pilot program, ha megvannak a következtetések, akkor ki lehet terjeszteni. Gyűjtjük az adatokat is, hogy hogyan olvas most egy ötödikes, ezeket a részterületeket is megfigyelve, és ebből egyrészt tudunk következtetni, mert minél több adatunk van, annál jobban, hogy milyen jellemzői vannak a magyar gyerekek olvasási képességének, és nyilván az is fontos cél, hogy ebből olyan személyre szabott diagnosztikai és fejlesztési rendszer jöjjön létre, ami aztán az egész közoktatásban jól használható – mondta el Steklács János egyetemi tanár, a Pécsi Tudományegyetem Neveléstudományi Intézetének munkatársa az InfoRádióban.

A cikk alapjául szolgáló interjút Exterde Tibor készítette.