Infostart.hu
eur:
353.83
usd:
310.78
bux:
139790.13
2026. június 27. szombat László

Favela-szafarikat szerveznek Rióban

Izgalmas, színes, ám néha veszélyes is a riói olimpia helyszíneinek közelében lévő favelák világa, ahova élelmes vállalkozók terepjárókkal szerveznek vezetett "szafarikat".

Sokan nemcsak a nyomornegyedek negatívumait, a drogkereskedelmet és a lövöldözéseket látják, hanem turistaként ezen városrészek másik oldalát is meg akarják ismerni. A Rocinha negyedben például a meredek hegyoldalra viszik fel a látogatókat, akik szívesen fényképezik onnan a panorámát. A Vidigal és a Babilonia nyomornegyedekben a hátizsákos turistáknak már külön hotelt és bárt is nyitottak.

Rio de Janeiro több mint 760 kisebb-nagyobb nyomornegyedében a lakosság húsz százaléka, 1,4 millió ember él. 2008 óta külön rendőri egység foglalkozik a nyomornegyedekkel, illetve egy másik projekttel javítják a vezetékes víz- és az elektromos áram-ellátottságot. Mindezekkel el akarják érni, hogy kevesebben haljanak meg a nyomornegyedekben.

A favelák a 19. század végén terjedtek el, akkor még sok kávé- és gyümölcsültetvény volt Rio környékén, a földbirtokosok Brazília északi részéről tömegével hoztak munkásokat, akik a hegyek lejtőin kis viskókban laktak.

Címlapról ajánljuk

Egészségügyi miniszter: aki most szabadtéri rendezvényre megy, jól gondolja meg, mit csinál

Hegedűs Zsolt szerint a hőség nem egyszerű kellemetlenség, hanem komoly egészségi kockázatot jelent és különösen veszélyeztetettek az idősek, a várandósok, a kisgyermekek, a krónikus betegek, a szív- és érrendszeri betegségben érintettek, valamint azok, akik rosszul viselik a nagy meleget.
inforadio
ARÉNA
2026.06.29. hétfő, 18:00
Kovács Károly
a Magyar Víz- és Szennyvíztechnikai Szövetség elnöke
Egy város, 24 érdek: így bénítja meg Budapestet a kétszintű önkormányzatiság

Egy város, 24 érdek: így bénítja meg Budapestet a kétszintű önkormányzatiság

Ha ma Budapesten tönkremegy egy pad vagy kátyús lesz egy út, a városlakó gyakran nem tudja, kihez kell fordulnia. A probléma ott kezdődik, hogy ezt sok esetben még maguk az üzemeltetők sem tudják egyértelműen megmondani. A fővárosban ugyanis kétszintű önkormányzati rendszer működik, amelyben a fővárosi és kerületi feladatok határai sok esetben elmosódnak. Fenntartói szürke zónák, torz felelősségi viszonyok és átfedő hatáskörök nehezítik az üzemeltetést, az átfogó fejlesztéseket pedig a széttagolt döntéshozatali rendszer lassítja. A végeredmény egy olyan intézményi struktúra, amely sokszor még a szereplők számára sem egyértelmű, és egyre nehezebben teszi kormányozhatóvá Budapestet. A Budapest előtt álló rendszerszintű intézményi, gazdasági, infrastrukturális és ingatlanfejlesztési kihívásokat, valamint a lehetséges kitörési pontokat bemutató cikksorozatom ezen cikkében a főváros és a kerületek viszonyát, vagyis a kétszintű önkormányzatiság máig rendezetlen szerkezetét vizsgálom meg.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×