Infostart.hu
eur:
353.83
usd:
310.78
bux:
139790.13
2026. június 27. szombat László

Baráth: nincs szükség hangulatkeltésre

A Magyar Kajak-Kenu Szövetség elnöke, Baráth Etele hangsúlyozta: helyesen döntött a szervezet vezetése, amikor az atipikus minták miatt megváltoztatta a riói olimpiai csapat összetételét. Az alábbiakban a szervezet közleményét olvashatják.

A Magyar Kajak-Kenu Szövetség (MKKSZ) Elnöksége augusztus 1-i ülésén az olimpiára utazó férfi kajakversenyzők névsorát megváltoztatta, mert a Magyar Antidopping Csoport (MACS) jelzése szerint a gyorsasági kajak-kenu válogatott két tagja atipikus doppingmintát adott le. Azóta az egyik felfüggesztett versenyző mintáját egy újabb vizsgálat minősítette atipikusnak, így az origo.hu mai cikke ugyanerre a vizsgálatra hivatkozva valótlanul állítja, hogy a két sportoló doppingmintája negatív lett.

A két sportoló 3-3 atipikus mintát produkált, ez a MACS írásban tett – és a dr. Tiszeker Ágnes által szóban is megerősített - állásfoglalása szerint azt jelenti, hogy a mintavétel idején tiltott szer volt a szervezetükben. Ezt az állásfoglalást az újabb vizsgálatok megerősítették, miután az egyik versenyző mintáját a Nemzetközi Doppingellenes Ügynökség (WADA) referencia laboratóriuma is atipikusnak és erősen kockázatosnak minősítette.

A MACS jelzése alapján az MKKSZ Elnöksége augusztus elején döntött úgy, hogy precedenst teremt, és újabb szintre emeli a tiszta sportért vívott harcot. Bár a két versenyző jogilag nem követett el doppingvétséget, de szervezetükben megállapíthatóan szintetikus növekedési hormont találtak - ezt erősítette meg az újabb vizsgálat is - ezért fegyelmi eljárás indult ellenük és az Elnökség döntése értelmében kikerültek az olimpiai csapatból. A két kajakos ellen a MACS nem indított eljárást.

„Szeretném hangsúlyozni, hogy az újabb vizsgálat az elnökség augusztus elején hozott döntésének helyességét erősítette meg, mert a WADA laboratóriumba kiküldött minta is atipikus lett, vagyis abban is megtalálták a tiltott szert. Innentől kezdve arra szeretném nyomatékosan megkérni a magyar sajtót, hogy tartózkodjon a felesleges hangulatkeltéstől, mert az sportolóink olimpiai eredményességére is negatív hatással lehet” – mondta dr. Baráth Etele, az MKKSZ elnöke.

A XXXI. Nyári Olimpiai Játékokon 15 magyar kajak-kenus versenyző áll rajthoz. Az ötkarikás regatta hétfőn indul és szombatig tart Rio de Janeiróban.

"A mi álláspontunk sem változott. Doppingeset egyelőre nincs, ezért eljárást sem indítottunk, de ami eddig atipikus volt, az nem változott át hirtelen negatívra, az továbbra is atipikus" - nyilatkozott az MTI-nek Tiszeker Ágnes, aki megerősítette, hogy az újabb elemzés "erősen kockázatosnak" minősítette az egyik versenyző mintáját.

A riói játékokon 15 magyar kajak-kenus versenyző áll rajthoz. Az ötkarikás regatta hétfőn indul és jövő szombatig tart.

Az ügy nyomán Horváth Bence és Szomolányi Máté került ki az utazók közül, a helyükre Molnár Pétert és Tótka Sándort nevezte Magyarország.

Címlapról ajánljuk

Egészségügyi miniszter: aki most szabadtéri rendezvényre megy, jól gondolja meg, mit csinál

Hegedűs Zsolt szerint a hőség nem egyszerű kellemetlenség, hanem komoly egészségi kockázatot jelent és különösen veszélyeztetettek az idősek, a várandósok, a kisgyermekek, a krónikus betegek, a szív- és érrendszeri betegségben érintettek, valamint azok, akik rosszul viselik a nagy meleget.
inforadio
ARÉNA
2026.06.29. hétfő, 18:00
Kovács Károly
a Magyar Víz- és Szennyvíztechnikai Szövetség elnöke
Egy város, 24 érdek: így bénítja meg Budapestet a kétszintű önkormányzatiság

Egy város, 24 érdek: így bénítja meg Budapestet a kétszintű önkormányzatiság

Ha ma Budapesten tönkremegy egy pad vagy kátyús lesz egy út, a városlakó gyakran nem tudja, kihez kell fordulnia. A probléma ott kezdődik, hogy ezt sok esetben még maguk az üzemeltetők sem tudják egyértelműen megmondani. A fővárosban ugyanis kétszintű önkormányzati rendszer működik, amelyben a fővárosi és kerületi feladatok határai sok esetben elmosódnak. Fenntartói szürke zónák, torz felelősségi viszonyok és átfedő hatáskörök nehezítik az üzemeltetést, az átfogó fejlesztéseket pedig a széttagolt döntéshozatali rendszer lassítja. A végeredmény egy olyan intézményi struktúra, amely sokszor még a szereplők számára sem egyértelmű, és egyre nehezebben teszi kormányozhatóvá Budapestet. A Budapest előtt álló rendszerszintű intézményi, gazdasági, infrastrukturális és ingatlanfejlesztési kihívásokat, valamint a lehetséges kitörési pontokat bemutató cikksorozatom ezen cikkében a főváros és a kerületek viszonyát, vagyis a kétszintű önkormányzatiság máig rendezetlen szerkezetét vizsgálom meg.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×