32-ről 48-ra emelték a csapatok számát, és így immár 104 mérkőzést játszanak a világbajnokságon, és ez önmagában is növeli a kibocsátásokat, hiszen a stadionok megépítéséről, fűtéséről, az infrastruktúráról is gondoskodni kell mind a 16 helyszínen – mondta el Szász Anna Dorottya, a Green Policy Center junior elemzője az InfoRádióban. Hozzátette: ennek a vb-nek az is sajátossága, hogy három országban, az Egyesült Államokban, Kanadában és Mexikóban rendezik meg 16 helyszínen, és az egyes helyszínek között akár 4-5 ezer kilométer távolság is lehet. Emiatt nagyon sokat kell repülniük a csapatuknak, a vb nagyon támaszkodik a légi közlekedésre.

A világbajnokság összkibocsátásainak 85 százalékát teszi ki a légi közlekedésből fakadó szennyezés.

És itt nem csak a sportolókról, edzőkről, hanem az egész szurkolótáborról is beszélünk, tehát ez még megsokszorozza a világbajnokság kibocsátásait – tette hozzá.

„Ha figyelembe vesszük ezeket az utazásokat, és ha még hozzájuk soroljuk az extrém hőséget, akkor megkérdőjelezhetővé vált a FIFA hitelessége a tekintetben, hogy a kommunikációja szerint hangsúlyos céljuk a klímavédelem. Kérdés, hogy valójában mit tesz a klímavédelem érdekében a FIFA?” – fogalmazott.

Hozzátette: a FIFA-nak ezen a világbajnokságon leginkább jelképes céljai vannak a klímavédelem terén, hiszen a céljai leírásában az szerepel, hogy azok a városok, amelyek a világbajnokságot rendezik, majd példát mutatnak, mint fenntartható városi modellek. „De ez kissé homályosan megfogalmazott cél, és sajnos a FIFA hitelességét az sem segíti, hogy már a 2022-es katari világbajnokságra is elhatározták a klímasemlegességi célokat, és ez akkor sem sikerült, és sajnos most is 9 millió tonna kibocsátással rendelkezik a vb. Ezért úgy gondolom, hogy többet árt a klímának a világbajnokság, mint amennyit hozzátesz” – mondta Szász Anna Dorottya, hozzátéve:

egyetlenegy mérkőzés kibocsátása felér 48 ezer autó éves kibocsátásával.

Tehát a lakossági kibocsátásokhoz képest több százszoros, több ezerszeres kibocsátási hozzájárulást tesz egy-egy ilyen sportrendezvény, és ezáltal hozzájárulhatnak a globális felmelegedéshez – mondta.

Lehetnek olyan módszerek, amellyel sikerülhet ezt sokkal fenntarthatóbban megrendezni, amik akár vissza is fordíthatják ezeket az irányokat. Gondolhatunk például arra, hogy kisebb területen rendezzék meg a vb-t, ami nyilván csökkenti a légi és más utazási közlekedés kibocsátásait. Az is egy jó próbálkozás, hogy ha a meglévő stadionokat használjuk fel a futballmérkőzésekre – ebben például valamelyest jó példaként hozható fel ez a 2026-os világbajnokság. Emellett fontos, hogy a FIFA és maga a világbajnokság fenntarthatósági célokat támogasson, példát mutasson, és ezzel edukálja a globális közönséget – mondta el Szász Anna Dorottya, a Green Policy Center junior elemzője az InfoRádióban.

A cikk alapjául szolgáló interjút Barkóczi Bence készítette.