A Testnevelési és Sporttudományi Egyetemen (TF) megtartott esemény egyik pontja lett volna az elnök visszahívása, ám az MKSZ élére 2024. május 30-án – ellenjelölt nélkül, a lemondott Princzinger Péter helyére – megválasztott Schneller Domonkos előző este jelezte: távozik posztjáról.

A közgyűlés az eredetileg kiírt időpontban nem volt határozatképes, így 1 óra 20 perccel később megismételt közgyűlésre került sor. Az elnökség valamennyi tagja és az összes alelnök lemondott írásban, így az ő visszahívásukra nem volt szükség.

Schneller leköszönő beszédében kiemelte: míg két évvel ezelőtt 365 millió forintból, addig idén már 550 millió forintból tudott gazdálkodni az MKSZ. Ebből elmondása szerint az öt olimpiai szakágra 2024-ben 119 millió jutott, idén pedig 240 millió forint fordítható. Az elért eredmények felsorolásakor a többi között felhozta, hogy javasolta a TAO-rendszer átalakítását, megemlítette azt, hogy 75 hegyikerékpárt szereztek be és adtak át az utánpótlásképzéssel foglalkozó egyesületek számára. Kitért a BMX-es Köhler Timon honosítására is. Elmondta, volt olyan terület, amelyen bevallása alapján szeretett volna többet elérni, ez a „hegyikerékpár szakág lassan tíz éve tartó hanyatlásának megállítása”.

„Az én felelősségem is, hogy nem tudtunk kitérni ebből az ördögi körből az elmúlt két év során sem” – emelte ki. „Azt kívánom a következő elnökségnek, hogy

ahol nem tudtunk olyan tempóban haladni, mint ahogy arra szükség lett volna, ott legyenek sikeresebbek nálunk. Ahol viszont elindultunk egy úton, ott ne hagyják elveszni az elért eredményeket.”

Posztjára ketten pályáztak, Ésik Róbert, a Nemzeti Befektetési Ügynökség (HIPA) korábbi elnöke és Lehoczki Gábor gazdaság-fejlesztési és reorganizációs szakember.

Lehoczki saját fő profiljaként a nehezen funkcionáló szervezetek működtetését nevezte meg. Előzetesen úgy fogalmazott: szeretné a szervezetet működőképes entitássá tenni, amely alkalmassá teszi arra, hogy az együttműködés, a munka elinduljon. Meglátása szerint a források érkezéseinek egyik fontos feltétele, hogy „nyugalom és rend van, nincsenek botrányok”. Közös célnak tartja, hogy „minél több érmes és olimpiai szereplésre esélyes versenyző kerüljön ki a kerékpáros szövetséghez tartozó tagszervezetekből”. Konszolidált és átlátható működést ígért megválasztása esetére, valamint építkező munkát, amely alkalmassá teszi az MKSZ-t, hogy szponzorokat és minél több forrást vonjon be az „alulfinanszírozott sportágba”.

A közgazdász Ésik bemutatkozójában elmondta: tizenöt évig nemzetközi nagyvállalatoknál dolgozott vezető pozícióban, korábban Szegeden volt versenyző.

„Erős megosztottság jellemzi a sportágat, az előző elnökség elvesztette a tagság bizalmát”

– vélekedett. Amint elmondta, a sportág fejlesztéséhez vezető első lépés a megbékélés, az árkok betömése, ezt követően tud elindulni a közös szakmai munka. A nemzetközi üzleti életben szerzett kapcsolatrendszerét és tapasztalatát szeretné kamatoztatni, ennek érdekében olyan szakmai csapattal vállalta a jelöltséget, amelynek „tagjai szeretnének tenni a kerékpársportért”. Alapelvei között megnevezte a célt, hogy az MKSZ sikeres szakmai szervezet legyen Magyarországon és nemzetközi szinten egyaránt; hogy átlátható módon működjön a szervezet, és mindezt a tagokkal partnerségben tegye.

A szavazás elsőre érvénytelen volt, mert eggyel több szavazat érkezett, mint ahány szavazásra jogosult összegyűlt. Másodjára a 131 jelenlévő közül Ésik 70, míg Lehoczki 60 szavazatot kapott egy érvénytelen voks mellett. Az új elnök és a vezetőség megbízatása 2028. november 30-ig szól.

Az MTI kérdésére a frissen megválasztott sportvezető első körben a „szakmaiság alapjainak megerősítését” tűzte ki célul. Mint mondta, a mögötte álló vezetőséget „többségében a sportágon belülről érkező sportvezetők alkotják, emellett az elnökségnek része négy olyan, az üzleti szférából érkező szakember, aki vállalatvezetési tudásával, nemzetközi kapcsolatrendszerével tudja elősegíteni, hogy a sportág egységes stratégia mentén tudjon dolgozni”. Előre tekintve azt mondta: szeretnék áttekinteni a szakágak helyzetét a szakági bizottságokkal, illetve a szövetségi kapitányokkal, majd erre alapozva meghatározni „a jövő évi, illetve a következő két évre vonatkozó célkitűzéseket”.

Az ötkarikás kvótaszerzési esélyek kapcsán

konkrét vállalás megfogalmazását korainak vélte, ugyanakkor azt hangsúlyozta, hogy „gyakorlatilag már a nyakunkon van a következő olimpia”.

„Nemcsak a hagyományos olimpiai szakágak esetében érdemes ezzel foglalkozni, hanem azon új szakágak esetében is, ahol a közelmúltban nagyon értékes eredményeket ért el a sportág. Gondolok itt mondjuk a BMX freestyle vagy a BMX racing területére” – szögezte le, megemlítve, hogy azon lesznek: a kvalifikációs pontszerzéshez és a felkészüléshez is biztosítsák a kellő forrásokat.

Az alelnököknek és elnökségi tagnak jelöltek közül az elnök megválasztása után öten visszaléptek. Alelnöknek végül Dittel Balázst, Giacomo Pedranzinit, Szalma Csabát és Varga Balázst, elnökségi tagnak Czikora Tamást, Gregor Zoltánt, Olcsvári Szilárdot és Szabó Adriennt választották meg.

A május 19-én megtartott rendes közgyűlésen az idei esztendő szakmai tervét és a gazdasági évre vonatkozó költségvetést sem fogadták el, ezekre ezúttal sor került és mindkettőt elfogadta a közgyűlés.