Infostart.hu
eur:
377.95
usd:
319.69
bux:
130030.34
2026. február 8. vasárnap Aranka
Az olimpiai ötkarika Tokióban 2021. június 7-én. A világméretű koronavírus-járvány miatt 2021-re halasztott 2020-as tokiói nyári olimpia július 23-án kezdődik a japán fővárosban.
Nyitókép: MTI/AP/Szaszahara Kodzsi

Olimpiarendezést forgat a fejében Lengyelország

Varsó megkezdte a 2040-es nyári olimpia megrendezésére irányuló pályázat előkészületeit.

Amint azt az ötkarikás hírekre szakosodott insidethegames.biz oldal jelezte: Jakub Rutnicki sportminiszter bejelentette, hogy a kormány - a fővárossal az élen - beindította azokat a munkákat, amelyek a jelentkezéshez szükségesek a "lengyel sportfejlesztési stratégia 2040" program részeként.

A pályázat hivatalos benyújtásáról szóló döntés az ország legjelentősebb sportvonatkozású lépése az Ukrajnával közösen megrendezett 2012-es labdarúgó Európa-bajnokság óta.

A bejelentésre a kormány, a helyi önkormányzatok és a sportszövetségek képviselőivel közösen került sor. Rutnicki mellett Rafal Trzaskowski főpolgármester, Maja Wloszczowska kétszeres olimpiai ezüstérmes korábbi hegyikerékpáros, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság lengyel tagja, Piotr Borys sportminiszter-helyettes, valamint a gyaloglóként négyszeres olimpiai bajnok Robert Korzeniowski is megjelent.

A stratégia nemcsak a világ legnagyobb sporteseményének megpályázásáról, illetve megrendezéséről szól, hanem Lengyelország sportrendszerének a következő két évtizedre vonatkozó átalakításáról is.

Rutnicki hangsúlyozta, hogy az olimpiát nem szabad elszigetelt célnak tekinteni, hanem egy mélyreható változás csúcspontjának, amelynek célja a sportaktivitás javítása, a tömegsport erősítése és az infrastruktúra fejlesztése.

Bár a 2040-es olimpiai pályázatot Varsó vezetné, a terv egy decentralizált struktúrát irányoz elő, amelyet a tavalyi párizsi játékok modellje ihletett. A sportminiszter-helyettes kifejtette, hogy több város is szervezőként működne közre, például Gdansk, Poznan, Rzeszów, Wroclaw és Krakkó azon regionális központok közé tartozik, amelyek versenyeknek vagy edzőbázisoknak adhatnak otthont. Ez által a projekt előnyei az ország különböző részeire is eljutnának.

A hivatalos dokumentumok alapján a program mintegy 24 milliárd dolláros beruházást foglal magában a létesítmények korszerűsítésére, 1500 új edző alkalmazására és egy négyéves sportszövetségi finanszírozási rendszer bevezetésére. A cél, hogy az ország sportolói versenyképesebbek legyenek, hiszen a 2024-es párizsi olimpián a küldöttség csupán egyetlen egy aranyérmet szerzett, 42. lett az éremtáblázaton - 1956 óta ez volt a legrosszabb helyezése.

Donald Tusk miniszterelnök támogatja a kezdeményezést, kijelentve, hogy az olimpia megrendezése "reális cél", emlékeztetve arra, hogy Lengyelország már bizonyította képességét a nagy nemzetközi események lebonyolítására például a 2012-es labdarúgó Eb-vel. A kormányfő számára az új ambíció összhangban van a lengyel sport modernizálásának és a nemzetközi versenyeken betöltött kiemelkedőbb szerep visszaszerzésének igényével.

Címlapról ajánljuk
Ma lesz egy választás, amely teljesen olyan, mint egy Fidesz-Tisza-meccs

Ma lesz egy választás, amely teljesen olyan, mint egy Fidesz-Tisza-meccs

Balmazújváros 7. számú egyéni választókerületében önkormányzati képviselőt választanak, mert a 2024-ben megválasztott Demeter Pál (Közösen Balmazújvárosért Egyesület) tavaly november 14-én lemondott. A képviselői helyért három jelölt indul: Nagy Zoltán (Fidesz-KDNP), Molnár Péter (Közösen Balmazújvárosért Egyesület) és Béresné Lőrincz Erzsébet (független). A választókerületben több mint 1600-an szavazhatnak. A voksolás tétje messze túlmutat a bánlaki városrész határain: az eredmény döntheti el, hogy feloldódik-e a városvezetést hónapok óta megbénító politikai patthelyzet, vagy marad a határozatképtelenség és a bizonytalanság.

Mi lett volna ha... a történelemben – másképp is alakulhatott volna a magyar vagy a német nép sorsa

Németországban nemrég új kiállítás nyílt, amely bemutatja, hogy a kulcspillanatokban milyen alternatív lehetőségek voltak egy-egy fontos, az ország jövőjét döntően befolyásoló döntésnél. Lakatos Júlia, a Méltányosság Politikaelemző Központ stratégiai igazgatója az InfoRádióban elmondta: a magyar történelemből nagyon nehéz kiemelni ilyen időpontokat, mert nem igazán van társadalmi konszenzus arról, kinek mi fáj, ugyanis szerinte a megosztottság a történelemszemléletünkben is jelen van.
inforadio
ARÉNA
2026.02.09. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
Súlyos ára van az olcsó rezsiszámláknak – a neheze még csak most jön

Súlyos ára van az olcsó rezsiszámláknak – a neheze még csak most jön

Az uniós energiapolitika terén 2025-ben az egyik fontos fejlemény az Európai Bizottság Megfizethető Energia Cselekvési Tervének a megjelenése volt, amely útmutatást kívánt adni az energiaárak csökkentésére, „megkönnyebbülést hozva az iparnak és a fogyasztóknak.” A javasolt intézkedések azonban várhatóan az energiafogyasztás növekedéséhez vezetnek majd, óriási közpénzáldozattal járnak, jelentős környezeti károkat okoznak, és hozzájárulnak a társadalmi egyenlőtlenségek fokozódásához. A megoldás az energiaadók emelése, a bevételekből pedig a lakosság kompenzációjaés az energiahatékonyság támogatása.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×