Infostart.hu
eur:
385.31
usd:
332.05
bux:
120679.89
2026. január 16. péntek Gusztáv
Az olimpiai ötkarika Tokióban 2021. június 7-én. A világméretű koronavírus-járvány miatt 2021-re halasztott 2020-as tokiói nyári olimpia július 23-án kezdődik a japán fővárosban.
Nyitókép: MTI/AP/Szaszahara Kodzsi

Olimpiarendezést forgat a fejében Lengyelország

Varsó megkezdte a 2040-es nyári olimpia megrendezésére irányuló pályázat előkészületeit.

Amint azt az ötkarikás hírekre szakosodott insidethegames.biz oldal jelezte: Jakub Rutnicki sportminiszter bejelentette, hogy a kormány - a fővárossal az élen - beindította azokat a munkákat, amelyek a jelentkezéshez szükségesek a "lengyel sportfejlesztési stratégia 2040" program részeként.

A pályázat hivatalos benyújtásáról szóló döntés az ország legjelentősebb sportvonatkozású lépése az Ukrajnával közösen megrendezett 2012-es labdarúgó Európa-bajnokság óta.

A bejelentésre a kormány, a helyi önkormányzatok és a sportszövetségek képviselőivel közösen került sor. Rutnicki mellett Rafal Trzaskowski főpolgármester, Maja Wloszczowska kétszeres olimpiai ezüstérmes korábbi hegyikerékpáros, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság lengyel tagja, Piotr Borys sportminiszter-helyettes, valamint a gyaloglóként négyszeres olimpiai bajnok Robert Korzeniowski is megjelent.

A stratégia nemcsak a világ legnagyobb sporteseményének megpályázásáról, illetve megrendezéséről szól, hanem Lengyelország sportrendszerének a következő két évtizedre vonatkozó átalakításáról is.

Rutnicki hangsúlyozta, hogy az olimpiát nem szabad elszigetelt célnak tekinteni, hanem egy mélyreható változás csúcspontjának, amelynek célja a sportaktivitás javítása, a tömegsport erősítése és az infrastruktúra fejlesztése.

Bár a 2040-es olimpiai pályázatot Varsó vezetné, a terv egy decentralizált struktúrát irányoz elő, amelyet a tavalyi párizsi játékok modellje ihletett. A sportminiszter-helyettes kifejtette, hogy több város is szervezőként működne közre, például Gdansk, Poznan, Rzeszów, Wroclaw és Krakkó azon regionális központok közé tartozik, amelyek versenyeknek vagy edzőbázisoknak adhatnak otthont. Ez által a projekt előnyei az ország különböző részeire is eljutnának.

A hivatalos dokumentumok alapján a program mintegy 24 milliárd dolláros beruházást foglal magában a létesítmények korszerűsítésére, 1500 új edző alkalmazására és egy négyéves sportszövetségi finanszírozási rendszer bevezetésére. A cél, hogy az ország sportolói versenyképesebbek legyenek, hiszen a 2024-es párizsi olimpián a küldöttség csupán egyetlen egy aranyérmet szerzett, 42. lett az éremtáblázaton - 1956 óta ez volt a legrosszabb helyezése.

Donald Tusk miniszterelnök támogatja a kezdeményezést, kijelentve, hogy az olimpia megrendezése "reális cél", emlékeztetve arra, hogy Lengyelország már bizonyította képességét a nagy nemzetközi események lebonyolítására például a 2012-es labdarúgó Eb-vel. A kormányfő számára az új ambíció összhangban van a lengyel sport modernizálásának és a nemzetközi versenyeken betöltött kiemelkedőbb szerep visszaszerzésének igényével.

Címlapról ajánljuk

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

A befektetők a geopolitikai események értékelése mellett a vállalati gyorsjelentésekre is már figyelnek a héten, ugyanis az amerikai nagybankok megnyitották a jelentési szezont. A befektetők eközben szoros figyelemmel kísérik, hogy milyen hírek érkeznek az amerikai-dán egyeztetésekről, hiszen Donald Trump továbbra sem mondott le Grönland megszerzéséről, viszont Iránnal kapcsolatban mintha valamelyest enyhült volna az elnök álláspontja, legalábbis a tegnap esti kijelentései erre utalnak – részben emiatt korrigál az arany, az ezüst, és az olaj ára a korábbi emelkedés után. Közben a chiprészvények a tajvani TSMC erős negyedéves jelentése után kaptak egy lökést. Részvénypiacokon összességében pozitív a hangulat, emelkednek az európai és az amerikai részvények is, köztük a ma jelentő befektetési bankok. Itthon a Mol árfolyama ma is jelentős pluszban van, miután Szijjártó Péter arról beszélt, hogy közel a megállapodás a NIS szerb olajvállalatban lévő orosz tulajdonrész megvásárlásáról.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×