A Magyar Olimpiai Bizottság egyetért Kirsty Coventry NOB-elnök törekvéseivel abban is, hogy transznemű sportolók ne indulhassanak a nők versenyszámaiban egyetlen sportágban sem. A MOB elnöke az InfoRádióban azt mondta, teljes mellszélességgel támogatják a NOB elnökének mostani kezdeményezését. Felidézte, hogy már jóval korábban felállt egy bizottság a nők védelmében, a párizsi olimpián tapasztalt anomáliák pedig még inkább ráerősítettek arra, hogy sokkal szigorúbb, tudományosabb szabályozásra lenne szükség.

A NOB eddigi irányelve szerint a sportágak vezetői maguk dönthették el, hogy részt vehetnek-e transznemű sportolók a női mezőnyben, és az volt az ajánlás, hogy transz nők csak abban az esetben indulhatnak, ha igazoltan csökkentették tesztoszteronszintjüket. Ezzel szemben az új szabályozás már átfogó tiltást vezet be, ez pedig érintheti az úgynevezett szexuális fejlődési különbséggel rendelkező sportolókat is.

Gyulay Zsolt hozzátette: teljes mértékben tudnak azonosulni azzal, amit Kirsty Coventry meghirdetett, nevezetesen, hogy a női sportolók védelme mindennél fontosabb. Mint fogalmazott, ezt az irányt nagyon üdvözlik, és azt gondolja, hogy „már kívánatos volt a sportban” egy ilyen lépés, főleg azok után, ami a párizsi olimpia női boksztornáján történt.

• HELIF-SZTORI Mint ismert, az algériai Iman Helif lett az aranyérmes a 66 kilogrammos súlycsoportban, szereplését azonban óriási vita és bizonyos körökben nagy elégedetlenség övezte, mivel egy évvel korábban kizárták a világbajnokságról, mert az indoklás szerint a kromoszóma-vizsgálatok alapján nem jogosult a női mezőnyben való versenyezésre. Iman Helif a negyeddöntőben Hámori Lucát győzte le, a magyar ökölvívó végül az ötödik helyen zárta a 2024-es olimpiát.

Gyulay Zsolt úgy véli, nagyon fontos volt, hogy az új szabályozás a NOB keretein belül és kezdeményezésére szülessen meg, továbbá

azt is kiemelte, hogy a követelmény minden sportágra vonatkozik majd.

Nem tartotta jó megoldásnak azt, hogy az egyes sportágak vezetői saját hatáskörükben dönthettek a transzneműek indulásáról a nők között. A MOB elnöke hangsúlyozta: mostantól egységes kritériumrendszer lesz, ami „védi a női sportolókat, hogy ne fordulhasson elő az, hogy egyenlőtlen verseny alakuljon ki”.

Kiemelte, hogy ennek a megállapítására tudományos csoportot hoztak létre a NOB égisze alatt. Bízik benne, hogy a munkájuknak minél előbb meglesz az eredménye.

„Az utóbbi időben nagy teret kapott a genderőrület. Reméljük, hogy ezt rövidre zárjuk az olimpiai sportágakon belül” – fogalmazott a MOB elnöke.

Korábban Donald Trump amerikai elnök is többször megnyilvánult a kérdésben, majd amikor az év elején visszatért a Fehér Házba, első intézkedései között szerepelt annak a rendeletnek az aláírása, amely szankcionálja azokat az amerikai iskolákat, amelyek szembemennek a szexuális diszkriminációval és engedik a transzneműek versenyzését. Donald Trump külön rendeletben mondta ki, hogy csak két nem létezik, továbbá arról is rendelkezett, hogy transzneműek ne szolgálhassanak a hadseregben, illetve megtiltotta, hogy 19 éven alattiakon nemváltó kezeléseket végezzenek.

Gyulay Zsolt nem tudja, mennyit nyomott a latban a NOB mostani döntésénél az amerikai elnök határozott fellépése, azt viszont személyesen is megtapasztalta, hogy Kirsty Coventrynek mennyire tiszta, erőteljes véleménye van ebben a kérdésben és számos más területen is. Megítélése szerint a NOB első női és afrikai elnöke egyrészt tiszteli és folytatja a hagyományokat, másrészt „nagyon jó új kezdeményezések is látszanak az eddigi tevékenységében”. A MOB elnöke úgy fogalmazott, reméli, hogy a jövőben a sporton belül is „a normális világ felé fogunk tendálni”.