Infostart.hu
eur:
361.05
usd:
317.51
bux:
143471.05
2026. július 26. vasárnap Anikó, Anna
Nyitókép: Pixabay

Tiszeker Ágnes: sokat okosodott a doppingellenőrzési rendszer

A doppingszerek és -módszerek január elsejétől érvényes új tiltólistájának alapos ismeretére és a holléti információszolgáltatás előírásainak betartására figyelmeztetett a Magyar Antidopping Csoport (MACS) vezetője.

Tiszeker Ágnes előrebocsátotta, hogy a Nemzetközi Doppingellenes Ügynökség (WADA) évente megújuló, és a MACS honlapjára is felkerült listájában nagyon kevés a változás 2024-hez képest, de azért vannak figyelemre méltó újdonságok. „Az alapcsoportok nem változtak, amit eddig nem lehetett szedni, azt továbbra sem szabad, de a friss lista jobban igyekszik igazodni a valós egészségügyi terápiás helyzetekhez” – mondta a MACS első embere, aki úgy fogalmazott:

„Sokat okosodott a rendszer, így például az asztma elleni szereket már rég levették a tilalmi listáról.”

Kiemelt helyen szerepelnek ugyanakkor a kábító fájdalomcsillapítók, így a 2024. január elsejével a versenyen tiltott szerek közé került tramadol. „Ez nem változott, de immár nagyon ügyelnek a különböző ilyen szerek versenyen kívüli használatára. Ott még egyelőre nem szankcionálják, de már figyelik” – jelentette ki Tiszeker Ágnes. „Szerencsére Magyarországon ezzel sok gondunk nincsen, de például az Egyesült Államokban rengeteg probléma van a kábító fájdalomcsillapítók szedésével.”

Változott a helyzet ugyanakkor a béta-blokkolókat illetően. „Már közel sincs akkora szerepük, mint régen volt. Persze vannak sportágak, mint a sportlövészet, az íjászat, amelyekben változatlanul fennmaradnak a tiltólistán, egyelőre szó sincs a levételükről. Ám mostanra a WADA is elfogadta, hogy a sí, a hódeszka, a síugrás, a síakrobatika, ahol én komoly teljesítményfokozó használatot nem láttam soha, olyan sportok, amelyekben a béta-blokkolók már nem tiltottak” – mondta a MACS vezetője.

Ami a holléti szabályokat illeti, a vonatkozó előírások teljesítésére kötelezett sportolóknak az idei első negyedévre vonatkozóan már a múlt esztendő végéig fel kellett tölteniük a kötelező adatokat, mulasztás esetén január elsejétől már büntetni is lehet érte – hívta fel a figyelmet Tiszeker Ágnes kiemelve, hogy a holléti információk az edzésidőkre, az edzéshelyre, a versenynaptárra vonatkoznak, illetve azt is rögzíteni kell, hogy naponta mikor van az az egyórányi idő, amikor a versenyző elérhető reggel hat és este 11 óra között.

„Változatlanul érvényes, hogy ha a sportoló nincs ott, amikor a doppingellenőrök keresik, az baj, s ha 12 hónapon belül három úgynevezett sárga lapos figyelmeztetés van, akkor bizony büntetést lehet érte kapni. Emiatt tiltottak el tavaly egy magyar vívót két évre, aki így nem lehetett ott a párizsi olimpián” – mondta a nemzeti doppingellenes szervezet vezetője utalva a párbajtőröző Kun Anna esetére.

Címlapról ajánljuk
Nyaralási teljesítménykényszer: robogás a kiégés felé

Nyaralási teljesítménykényszer: robogás a kiégés felé

Új trend kezd kialakulni a Z-generáció, de az idősebbek nyaralási szokásaiban is – mondta el az InfoRádióban Bereczki Enikő generációkutató. A szakember szerint sokan ma már az új készségek tanulását részesítik előnyben a nyári vakáció során, nem pedig a csendes pihenést, ennek azonban lehetnek negatív következményei.

Íme, Orbán Viktor legfontosabb tusnádfürdői üzenetei a Fidesz jövőjéről – összefoglaló

A Fidesz elnöke a Tusványoson ismertette, milyen utat lát pártja előtt ahhoz, hogy ismét sikeres, kormányra jutó erő lehessen.
inforadio
ARÉNA
2026.07.27. hétfő, 18:00
Csizmadia Ervin
a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója
Szép csendben fogyott el a köztársasági elnöki intézmény súlya Magyarországon - Vajon a közvetlen elnökválasztás elhozhatja a nemzet egységét?

Szép csendben fogyott el a köztársasági elnöki intézmény súlya Magyarországon - Vajon a közvetlen elnökválasztás elhozhatja a nemzet egységét?

A köztársasági elnök alkotmányos feladata a nemzet egységének kifejezése, megválasztása azonban szükségképpen politikai döntés. Magyarországon a parlamenti államfőválasztás sokáig koalíciós alkukhoz és részleges konszenzuskényszerhez kötődött, 2010 után azonban egyre inkább a mindenkori kormánytöbbség személyzeti döntésévé vált. A közvetlen választás első látásra demokratikusabb megoldásnak tűnhet, de önmagában nem garantál pártpolitikán felül álló államfőt, könnyen újabb országos pártpolitikai erőpróbává alakíthatja a tisztség betöltését. Cikkünkben azt vizsgáljuk, milyen intézményi megoldások segíthetik elő, hogy az államfő megválasztása ne pusztán pártpolitikai döntésként, hanem szélesebb legitimációt teremtő alkotmányos eljárásként működjön.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×