Infostart.hu
eur:
354.22
usd:
309.75
bux:
142477.94
2026. július 7. kedd Apollónia
Az olimpiai ötkarika Tokióban 2021. június 7-én. A világméretű koronavírus-járvány miatt 2021-re halasztott 2020-as tokiói nyári olimpia július 23-án kezdődik a japán fővárosban.
Nyitókép: MTI/AP/Szaszahara Kodzsi

India olimpiát akar rendezni 2036-ban

A Föld most "még csak" második legnépesebb országáról van szó.

India készen áll arra, hogy pályázzon a 2036-os nyári olimpia rendezési jogára. Erről Anurag Thakur sportminiszter beszélt szerdán, egyúttal jelezte: legnagyobb eséllyel Gudzsarát állam legnagyobb városa, Ahmedabad lehet a házigazda. A terveket a Nemzetközi Olimpiai Bizottság szeptemberi mumbai kongresszusán mutatják majd be.

"Vannak reményeink, és biztos vagyok abban, hogy India maximálisan fel fog készülni a pályázatra" - fogalmazott Thakur. Hozzátette, a városnak megvan a kellő infrastruktúrája - szállodák, repülőterek, sportkomplexumok - és a vezetőség nagyon komolyan gondolja a rendezést.

A nemzetközi médiában megjelent felsorolásban Indián kívül Egyiptom, Indonézia, Katar, Mexikó, Nagy-Britannia, Németország, Oroszország, Spanyolország, Szaúd-Arábia, Törökország és Magyarország szerepel az érdeklődők között.

A 2024-es olimpiának Párizs, a 2028-asnak Los Angeles, a 2032-esnek Brisbane ad majd otthont.

Címlapról ajánljuk
A nyomásgyakorlás híre különös árnyékot vet az amúgy nagyon sikeres világbajnokságra

A nyomásgyakorlás híre különös árnyékot vet az amúgy nagyon sikeres világbajnokságra

Komoly árnyékot vethet az amerikai labdarúgó-világbajnokságra, hogy egybehangzó médiaértesülések szerint Donald Trump elnök járt közben az Egyesült Államok egyik csatáráért, akinek végül eltörölte a FIFA az eltiltását. A döntés és annak háttere ellen sok szakember is tiltakozott. Szabados Gábor sportközgazdász a botrány mellett beszélt arról is, hogy anyagilag és sportszakmailag is sikeres az esemény.

Nemzeti egység, alkalmatlanság és Botswana – súlyos állítások az alaptörvény-módosítás kapcsán

Görög Márta igazságügyi miniszter szerint az alaptörvény tizenhetedik módosítása újabb fontos lépés a jogállamiság, az alkotmányos demokrácia helyreállítása érdekében. A Fidesz és a KDNP úgy látja, hogy nem demokratikus a javaslat.
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×