Infostart.hu
eur:
388.65
usd:
330.78
bux:
110890.99
2025. december 22. hétfő Zénó
Nyitókép: Pixabay.com

Molnár Tamás: fontos a női vízilabda népszerűsége

Jók az új szabályok vízilabdában, kivéve az olimpiai csapatok 11 fősre csökkentését – hangsúlyozta Molnár Tamás, a Nemzetközi Úszó Szövetség vízilabda technikai bizottságának tagja. A háromszoros olimpiai bajnok arról is beszélt, hogy mikor lehet végleges döntés Tokióra.

Molnár Tamás szerint legkésőbb a sorsolásig, 2020 április-májusig ki kell derülnie, hogy pontosan milyen új szabályai vannak a Nemzetközi Olimpiai Bizottságnak. Úgy látja: a világ vízilabdatársadalma egységes, mindenki elfogadta, sőt üdvözölte a megváltozott szabályozást.

Az olimpiai csapat létszámának 11 főben történő maximalizálását azonban mindenki elutasította. Mint mondta: erre a szabályozásra elvileg azért volt szükség, hogy a női csapatok számát ugyanarra a szintre hozzák, mint a férfiakét. Ez azonban nem történt meg – emelte ki. A bizottsági tag szerint mindenki látja, hogy milyen veszélyeket rejt 11 fős csapatokkal vízilabdamérkőzést rendezni, mert így

fennáll a veszélye annak, hogy sérülések következtében jelentős része "elfogy a csapatnak",

és egy hosszabb világversenyen például nem tudnak teljes csapattal rendelkezésre állni.

Remélhetőleg a FINA kellő hatékonysággal tud az Olimpiai Bizottságnál lobbizni, hogy a sportágnak fontos szabályváltozásokat, melyek nézhetőbbé teszik a mérkőzéseket, elérje.

A szakértő kiemelte: a férfi vízilabda túlnyomórészt Európa-központú, éppen ezért fontos a női szakág népszerűsége, amely sokkal szerteágazóbb, az USA, Ausztrália, Kanada, Kína is az élvonalban van. Így a női vízilabda egyfajta "mentőöv" lehet, hogy a sportág az olimpiai programban maradhasson.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
Új független ország születhet Donald Trump ölelésében? – Felbomolhat jövőre a világ egyik legnagyobb hatalma

Új független ország születhet Donald Trump ölelésében? – Felbomolhat jövőre a világ egyik legnagyobb hatalma

Ha szeparatista mozgalomról beszélünk Kanadában, a legtöbbeknek a frankofón Québec tartomány juthat eszébe. A túlnyomórészt francia anyanyelvű québeciek 1980-ban és 1995-ben is népszavazást tartottak az elszakadásról, az anglofón többségtől különálló kultúrára és történelemre hivatkozó függetlenségpártiak azonban mindkétszer alulmaradtak – bár másodjára csupán 1,2 százalékponttal. Ám nem Québec az egyetlen régiója a világ második legnagyobb országának, amely valaha kacérkodott, illetve kacérkodik a kiválással. Mi több, a nyugati préri éllovasa, Alberta jövőre akár odáig mehet, hogy referendumra viszi a kérdést, bár nem elsősorban azért, mert meghallották az 51. államról beszélő Donald Trump csalogatását.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×