Infostart.hu
eur:
353.87
usd:
303.44
bux:
134616.81
2026. május 30. szombat Janka, Zsanett

Az edzői járadékot is örökölhetővé tennék

Az edzők olimpiai járadékának örökölhetőségét szorgalmazza Laurencz László kézilabda mesteredző.

A magyar női válogatott szövetségi kapitányaként világbajnoki ezüst- és olimpiai bronzérmes tréner elmondta, aki sportolóként elért eredményeivel érdemelte ki a rendszeres juttatást, annak halála után az özvegye megkapja a járadékot, és

méltányosnak tartaná, ha ez az edzők, illetve házastársuk esetében is így lenne.

A Magyar Köztársasági Arany és Ezüst Érdemkereszttel is kitüntetett 84 éves Laurencz hozzátette, javaslatát több kollégájával, Szántó Imrével, Vajda Tamással, Ludasi Róberttel, Mocsai Lajossal, valamint Schmitt Pállal, a Magyar Olimpiai Bizottság tiszteletbeli elnökével és Németh Szilárddal, a Magyar Birkózó Szövetség elnökével is megvitatta, s mindannyian egyetértettek a felvetésével.

Ezután a Magyar Edzők Társaságához fordult, ahol szintén támogatásukról biztosították, és előterjesztették a javaslatot az Emberi Erőforrások Minisztériuma sportért felelős államtitkárságának.

Bánki Erik (Fidesz) múlt kedden javasolta a sporttörvény módosítását. Amennyiben a parlament elfogadja az indítványt, valamennyi jogosult, valamennyi érme után megkapja a járandóságot. A múlt hét kedden rendezett vita során minden felszólaló támogatta az előterjesztést, amely azonban az edzői járadék örökölhetőségét nem tartalmazta.

A 2019-es költségvetésbe valamivel több mint 1,9 milliárd forintot terveztek az olimpiai járadékok rendszerére, a jogszabály elfogadása után a forrásigény 3,6 milliárdra nő.

Címlapról ajánljuk
Szurkolói zóna lett Budapestből – fotók

Szurkolói zóna lett Budapestből – fotók

Megérkezett a két döntős csapat szurkolótábora a Puskás Arénához, budapesti vonulásuk után.

Növekszik a társadalmi nyomás Egyiptomban – Lehet, hogy nem 1,1, hanem 10 millió migráns szivárgott be

A 2023-as szudáni konfliktus után szabályosan ömlöttek be az emberek, méghozzá mindenféle ellenőrzés nélkül, ez már pedig merőben más típusú migráció, mint amivel Jordánia, Törökország vagy Libanon küzd, ahol legalább van esély összeírni azokat, akik érkeznek. Sayfo Omar, a Migrációkutató Intézet kutatási igazgatója beszélt a részletekről az InfoRádióban.
inforadio
ARÉNA
2026.06.01. hétfő, 18:00
Kaiser Ferenc
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense
Az iráni háború hatása: több vagy kevesebb atombomba lesz ezután a világban?

Az iráni háború hatása: több vagy kevesebb atombomba lesz ezután a világban?

Idén kimondottan rossz csillagállás alatt zajlott az Atomsorompó Egyezmény ötévente esedékes felülvizsgálati konferenciája. Pedig az iráni háború akár még serkenthette is volna a 191 ország tanácskozását – hiszen a hadműveletek egyik hirdetett célja pont az volt, hogy atomfegyver-ambícióknak parancsoljanak megálljt. Csakhogy időközben másként alakultak az események. Egy gyors, világos erődemonstráció helyett a konfliktus éppen hogy a fennálló nemzetközi rend törékenységét hozta felszínre. Következésképp világszerte meglódultak az ilyen-olyan nukleáris fegyverkezési törekvések. Ám most elsősorban nem az úgynevezett lator államok, hanem Amerika szövetségesei, az eddigi példamutatók, akarnak saját atomot.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×