Rooney mindössze 33 éves, jóval fiatalabb, mint például korábbi manchesteri klubtársa, Cristiano Ronaldo, de már két éve nem játszik a válogatottban, a fiatalítás (és Harry Kane felbukkanásának) áldozata lett. Mindazonáltal nem ok nélkül döntött az angol szövetség (egyébként történetében meglehetősen ritka) gesztust gyakorolva, hogy elbúcsúztatja a csatárt.

Rooneynál egyetlen mezőnyjátékos sem viselte többször a háromoroszlánost mezt,

mostani fellépése a 120. lesz a sorban, csak Peter Shilton, a nagyszerű kapus áll előtte. Egyszersmind Rooney az angol válogatott történetének legjobb góllövője, a mostani évtized közepén az addigi legjobbakat, Bobby Charltont, Gary Linekert, Jimmy Greavest és Michael Owent is megelőzte.

Az Everton szurkolója és nevelése volt, noha a korosztályos tornákon már felvillantotta tehetségét – az U17-es Eb bronzmeccsén például mesterhármast lőtt a spanyoloknak –, mégis igazából egyetlen gólnak köszönhette immár több mint másfél évtizeddel ezelőtti berobbanását. 2002. október 19-én, öt nappal 17. születésnapja előtt a 80. percben csereként állt be az Arsenal ellen, és a mérkőzés utolsó percében, 1-1-es állásnál bombagólt ragasztott David Seaman kapujának jobb felső sarkába! A gól az Arsenal 30 tétmérkőzésből és 22 bajnokiból álló veretlenségi sorozatának vetett véget.

Rooney 2003. február 12-én, minden idők legfiatalabb angol felnőtt válogatottjaként ölthette magára a háromoroszlános mezt. A Macedónia elleni Eb-selejtezőn elért találatával minden idők legfiatalabb válogatott gólszerzőjévé is avanzsált. A portugáliai Eb-n aztán befutott: négy gólt szerzett, egy-egy duplát a svájciak és a horvátok ellen. A házigazdák elleni negyeddöntőben megsérült, eltört a lábközépcsontja, s csak szeptemberben térhetett vissza – már a Manchester United játékosaként. (Egyébként az Eb-n a torna All Star-csapatába is beválasztották.) A Vörös Ördögök ugyanis az átigazolási időszak utolsó pillanataiban szerződtették – akkor még elképesztően magas árnak számító 20 millió fontért. (Ez az összeg az eredményesség függvényében 25,6 millióra nőtt)

Első Man Utd-meccsén mesterhármast lőtt a BL-ben a Fenerbahçénak.

Akkoriban egyetlen hibájaként forrófejűségét rótták fel: pályafutása során többször is kiállították, legemlékezetesebb a 2006-os vb-negyeddöntőben, a portugálok ellen kapott piros lapja. A kétezres évek első évtizedének végére vitathatatlanul az első számú angol csatárrá nőtte ki magát.

A Manchester Uniteddel 2013-ig öt bajnoki címet nyert, elhódította a Bajnokok Ligáját és a Világkupát, majd már Sir Alex Ferguson távozása után egyszer az FA-kupát és a Ligakupát is. Különösen a 2009–2010-es idényben futballozott szenzációsan. Átvette Cristiano Ronaldótól az első számú góllövő szerepét a csapatban. Az idény végén a játékostársak az év játékosának választották a Premier League-ben. Ugyanezt az elismerést megkapta a futballszakíróktól is.

Pályafutása során még egyszer, a 2011–2012-es szezonban túljutott a Premier League-ben a húszas, sőt huszonötös határon is, 2010-es egyéni csúcsát is megjavítva, 34 bajnokin 27 gólt szerzett. A Unitedben az első tizenegy szezonjában egyszer sem maradt tíz szerzett gól alatt a bajnokságban. Az utolsó kettőben igen, de akkor is ünnepelték, amikor

– Bobby Charlton rekordját megdöntve – a klubtörténet gólkirályává lépett elő.

2017 nyarán távozott a Manchester Unitedtől (amelyben, mindent egybevéve, 559 tétmérkőzésen 253 gólt ért el), tulajdonképpen Romelu Lukakuval helyet cserélve, visszatért az Evertonhoz. Liverpool kékjeinél 31 bajnokin tíz gólt szerzett. Idén a Washington DC játékosa lett, mostanság Stieber Zoltán klubtársa.

Talán éppen az, hogy az Egyesült Államokban futballozik, indokolja még inkább a szövetség mostani döntését, hogy az amerikaiak ellen búcsúzzon. Az FA a találkozó tiszta bevételét Rooney alapítványának ajánlotta fel. A búcsúzó nem lesz csapatkapitány, nem kapja meg a tízes mezt, de a második félidőben beáll majd, s még egyszer megünnepelheti a publikum.

Megérdemli.