Infostart.hu
eur:
386.47
usd:
330.03
bux:
110405.74
2025. december 20. szombat Teofil

Nem tetszik a BL átalakítása a szlovén elnökjelöltnek

Aleksander Ceferin, az Európai Labdarúgó Szövetség (UEFA) szlovén elnökjelöltje kritizálta a Bajnokok Ligája átalakítását.

Az UEFA augusztus 26-án jelentette be, hogy 2018 és 2021 között az eddigi 11 helyett 16 helyet biztosítanak a BL főtábláján a spanyol, az olasz, az angol és a német bajnokság első négy helyezettjének. Ezzel éppen az olyan - alacsonyabban rangsorolt - ligák csapatai kerülnek hátrányos helyzetbe, mint például a szlovén.

"Az a probléma, hogy nem tudunk semmit arról, mindez hogyan történt. Mindez nem csupán számomra, hanem az 55 nemzeti szövetség számára is zavaró. Ez nem fordulhat elő még egyszer" - nyilatkozta kedden Ceferin. Hozzátette: az a legnagyobb baja az eljárással, hogy nem kommunikálták megfelelően a változásokat, a szövetségek és a klubok ezért rendkívül dühösek.

A szlovén szövetség elnöke úgy véli, a jelenlegi az ideális modell, amikor a négy élbajnokságból egy-egy csapatnak selejtezőt kell játszania a csoportkörbe kerülésért.

Az UEFA augusztusi döntését minden bizonnyal az motiválta, hogy a kontinens leggazdagabb csapatai évek óta fenyegetőztek a BL-ből való kilépéssel és egy zártkörű szuperliga létrehozásával. Ennek kapcsán Ceferin úgy fogalmazott: biztos benne, hogy ezek a klubok nem akarják elhagyni az európai szövetséget és annak versenysorozatait, mert unalmas lenne számukra egy zárt ligában játszani, másrészt ez az UEFA elleni háborút jelentené részükről.

"Akkor fokozták a nyomást, amikor az UEFA-nak nem volt vezetője. Ez a probléma. Ugyanakkor ők nagyon fontos szereplők, akik sok pénzt hoznak az UEFA-nak, ezért le kell ülnünk velük - az 55 szövetség és a klubok társaságában -, és megbeszélni, hogyan kellene kezelnünk ezt a kérdést a jövőben. Mindent megteszünk, hogy a szuperliga soha ne jöhessen létre" - tette hozzá.

Kiemelte: a módosítások egyáltalán nem kedveznek a kis- és közepes kluboknak, azt viszont nem jelentette ki, hogy megpróbálja visszafordítani a változásokat, ha szerdán megválasztják, mert nem akar populista lenni. "A különbségek egyre nagyobbak, és szerintem emiatt a helyzet egyre rosszabb."

Ceferin a tárgyalásokon azzal érvelne, hogy a világ legjobb játékosai nem csak a négy kiemelt országból származnak, ezért a kisebb nemzetek visszaszorításával számos remek labdarúgót is elveszítenének. "Mindez nem könnyű dolog, mert a bevétel az eredményektől, valamint a televíziós közvetítési jogoktól függ, és nem állíthatom, hogy az UEFA ugyanazt a pénzt kapja a szlovénok, mint mondjuk a spanyolok vagy az olaszok után."

A szlovén sportvezető támogatná a regionális nemzetközi ligák létrehozását, de azok nem helyettesíthetnék a nemzeti bajnokságokat, és csak azok a csapatok szerepelhetnének benne, amelyek nem jutottak be a Bajnokok Ligája vagy az Európa Liga csoportkörébe.

Elnökválasztásra azért van szükség, mert a nemzetközi szövetség (FIFA) etikai biztossága decemberben Michel Platini alelnököt, az UEFA első számú vezetőjét összeférhetetlenség és hűtlen kezelés miatt eltiltotta a labdarúgással kapcsolatos mindennemű tevékenységtől. A francia sportvezető májusban - miután a nemzetközi Sportdöntőbíróság (CAS) nem mentette fel őt, hanem csak hatról négy évre csökkentette eltiltását - szóban lemondott posztjáról, később pedig jelezte, hogy mindezt Athénban hivatalosan is megteszi majd - ehhez megkapta a jóváhagyást a FIFA etikai bizottságától.

Ceferin úgy vélekedett, hogy az UEFA nincs olyan rossz állapotban, amennyire a közvélemény számára tűnik. "Átláthatóan kell dolgoznunk. Újra kell gondolnunk az elnök és a végrehajtó bizottsági tagok megbízatásának időtartamát, hogy senki ne maradhasson ugyanabban a pozícióban húsz éven keresztül. A közelmúltban láthattuk, mi történik, ha valaki túlságosan hosszú időt kap: azt gondolja, hogy az övé a szövetség" - nyilatkozta a 48 éves jogász.

Miután az UEFA jelenlegi első alelnöke, a spanyol Ángel María Villar egy héttel ezelőtt visszalépett, a szlovén szövetséget 2011 óta irányító Ceferin egyetlen ellenfele a holland szövetség elnöke, Michael van Praag lesz a szerdai választáson.

A magyar, a német, a francia, az albán, a bosnyák, a bolgár, a horvát, a görög, a ciprusi, a montenegrói, az orosz, a macedón, a román, a szerb, az olasz és a török szövetség korábban jelezte, hogy a szlovén indulót fogja támogatni, csakúgy, mint négy észak-európai ország futballszövetsége.

Címlapról ajánljuk
Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Az amerikai elnök teljes olajblokádot hirdetett Venezuela ellen, hadihajókkal zárná el az ország fő bevételi forrását. Szakértők szerint a gazdasági nyomás egyedül nem biztos, hogy elég lesz a rendszer megdöntéséhez.

Az EU nem ezt az utat tervezte Ukrajna támogatására - Merz ennek ellenére elégedett

A zárolt orosz vagyon érintetlen maradt, a tagállamok három kivétellel Ukrajna 90 milliárd eurós támogatásában állapodtak meg. Legalábbis a nyilvánosság előtt ezzel a német kancellár is elégedett volt, noha az eredményhirdetésig az ellenkezőjét remélte.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.22. hétfő, 18:00
Vecsei Miklós
felzárkóztatásért felelős miniszterelnöki biztos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke
Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

A családi pótlék történetéről szóló kétrészes cikksorozatunk első részében a családi pótlék kialakulását tekintettük át egészen a rendszerváltásig. Ennek a támogatásnak a története jól mutatja, hogyan lett egy szűk körű, szociális indíttatású juttatásból olyan univerzális ellátás, amely évtizedeken át jelentős segítséget nyújtott a magyar családoknak. A 20. század során a jogosultak köre folyamatosan bővült, egyes időszakokban a családi pótlék a háztartások bevételének meghatározó részét képezte. A nyolcvanas évek végére pedig elérte a csúcspontját: minden gyermek után, munkaviszonytól függetlenül járt, és összege viszonylag jelentősnek számított. Mindez azonban éles kontrasztban áll a jelenlegi helyzettel, amikor az összeg évtizedek óta változatlan, és reálértékben szinte eltűnt a családok költségvetéséből. Felmerül a kérdés: hogyan jutottunk el idáig, és milyen társadalmi, gazdasági tényezők vezettek ahhoz, hogy a családok egykori védőhálója mára szinte jelképes támogatássá zsugorodott?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×