Infostart.hu
eur:
377.95
usd:
319.69
bux:
130030.34
2026. február 7. szombat Rómeó, Tódor

Hatalmas leégés, ha ezzel a lánggal baj történik!

Csütörtökön lobban fel az olimpiai láng Olümpiában. A fáklya hosszú utat jár be augusztus 5-éig, a megnyitó ünnepségig.

Még külön reklámfilmet is készítettek a riói olimpia szervezői tavaly nyáron az olimpiai lángot vivő váltófutásra.

A fáklyát csütörtökön 11 órakor a görögországi Olümpiában Héra istennő 2600 éves temploma előtt egy "papnő" - Katerina Lehou színésznő - korhű jelmezben, a Nap sugaraival, egy fém parabolatükör segítségével gyújtja meg.

A váltófutás röviddel ezt követően meg is kezdődik, jövő szerdáig Athénba ér a staféta, ahol a régi Olimpiai Stadionban adják át az idei játékok szervezőinek, akik eztán repülőre szállnak majd vele.

A brazil hatóságok évek óta készülnek az ország történetének legnagyobb szabású biztonsági intézkedését igénylő eseményre: a láng 20 ezer kilométert tesz meg szárazföldön, és 10 ezer mérföldet a levegőben.

Első hallásra talán a légi szállítás tűnhet a legnagyobb kihívásnak, hiszen különösen veszélyes manőverről van szó – nyílt láng a fedélzeten nem lehet –, ráadásul katasztrofális üzenettel bírna, ha a fáklya 10 ezer méter magasan csöndben kialudna. A szervezők ezért nem egy, hanem legalább három lángot szállítanak egyszerre.

Kifejezetten erre az alkalomra különleges, leginkább a bányászlámpákra hasonlító, zárt tárolót készítenek, amely jól rögzíthető a repülőgép üléséhez. Ezt pedig még a repülőn is azok a különlegesen kiképzett biztonságiak őrzik, akik nem csak rendvédelmi jogosítványokkal rendelkeznek, de alapvető tűzoltói ismeretekkel is bírnak.

A másfél kilós stafétával a májusban kezdődő váltófutás 95 napján 335 várost látogatnak meg, mintegy 12 ezren futnak a lánggal, szövetségi, állami és városi rendőrök és katonák vigyázzák a jelkép útját. Emellett pedig a láng már említett, különlegesen kiképzett őrei felelősek a teljes biztonságért.

Mivel a futás nem tart éjszaka is, csupán napi 10-15 órán keresztül zajlik, éjjel a láng is megpihen, általában egy erődítményként őrzött szállodában. Az őrök ekkor sem hagyják magára a fáklyát és a pótlángokat, legalább három felfegyverzett testőr, pontosabban lángőr virraszt közvetlenül a fáklya mellett.

Ha nappal egy rosszul sikerült váltáskor a fáklya leesne, darabokra törne és a láng kialudna, pillanatokon belül előkerülne egy cserestaféta, azzal a lánggal, amit az Olümpiában meggyújtott tűzzel élesztettek fel, még hónapokkal korábban.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
„Guru jellegű ember volt” – emlékezés Vásáry Tamásra

„Guru jellegű ember volt” – emlékezés Vásáry Tamásra

Életének 93. évében elhunyt Vásáry Tamás, a nemzet művésze, Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, karmester. 1933-ban született Debrecenben. 6 éves csodagyerekként már rendszeresen koncertezett, bőven a korhatár alatt nyert felvételt a Debreceni Zenedébe. Egy zseni volt – Batta András zenetörténész, a Magyar Zene Háza ügyvezető igazgatója emlékezése az InfoRádióban.

Új partnereket keresett Friedrich Merz, gázüzlet és fegyvereladás is volt a tarsolyában

Kilenc hónappal hivatalba lépése után bemutatkozó látogatásnak szánta Friedrich Merz a Perzsa-öböl országaiban tett vizitjét. A Rijádban, Dohában és az utolsó állomást jelentő Abu-Dzabiban folytatott tárgyalások azonban messze túlmutattak ezen, mindenekelőtt a gazdasági, ezen belül az energetikai és nem utolsósorban a biztonságpolitikai együttműködést célozták.
inforadio
ARÉNA
2026.02.09. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
A klímaváltozás komoly fejtörést okoz a biztosítóknak – Egyre kevésbé jelezhetők előre a kockázatok

A klímaváltozás komoly fejtörést okoz a biztosítóknak – Egyre kevésbé jelezhetők előre a kockázatok

2017-ben a párizsi One Planet Summit során az AXA vezérigazgatója drámai módon kijelentette, hogy ha a világ 4 °C-kal melegebbé válik, akkor az többé nem lesz biztosítható. Pedig a biztosítás célja éppen az, hogy megvédje az embereket és vállalkozásokat az olyan rendszerszintű kockázatokkal szemben, mint amilyeneket az éghajlatváltozás okoz. Egyre világosabbá válik ugyanakkor a kutatók számára, hogy az éghajlatváltozás következménye az is, hogy csak múltbeli adatok alapján már egyre kisebb bizonyossággal jósolhatók meg a jövőbeli viharok, aszályok gyakorisága, intenzitása. Ezért új, sztochasztikus modellek kellenek a rendszerszintű kockázatok és az azokhoz tartozó káresemények következményeinek előrejelzéséhez/becsléséhez és az ezzel összefüggő összes biztosítási gyakorlat átgondolásához.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×