A testület általános szabályként határozta meg, hogy a következő szezonban egy élvonalbeli vagy másodosztályú csapat 25 fős keretében minimum 8, az ezt követő idényben 12, míg a 2015/2016-os kiírásban 13 MLSZ-nevelésű futballistának kell szerepelnie, azaz aki 15 és 21 éves kora között legalább három évig az MLSZ-hez tartozó sportszervezet, vagy -szervezetek igazolt játékosa volt.

A televíziós jogdíjak esetében a teljes összeg 15 százalékát osztják majd fel aszerint, hogy egy-egy együttesben mennyi 23 éven aluli magyar futballista játszik.

A másodosztályú együttesek nem is kaphatnak a jogdíjakból, ha a mostani határozat elfogadása után igazolt külföldi futballistát szerepeltetnek.

Az MLSZ célja az, hogy a hazai nevelésű játékosokat az eddigieknél nagyobb számban foglalkoztassák a professzionális klubok, s ezáltal orvosolja a mai utánpótlás-nevelés egyik legnagyobb problémáját: azt, hogy a 17-19 éves futballisták nem jutnak játéklehetőséghez, s ezért nincs lehetőségük a fejlődésre.

Az elnökség ülésén a tagok elfogadták egy, a televíziós jogdíjakból a klubok által létrejövő 48 millió forintos segélyalap felállítását. Az úgynevezett Kockázati Alapból a rendkívüli gazdasági helyzetbe kerülő első osztályú együttesek kaphatnak gyorssegélyt, visszafizetendő kölcsön formájában.

A testület szigorította a fegyelmi szabályzatot az UEFA és a FIFA által elvárt szigor alapján. A honlapon megjelentek szerint a "legsúlyosabb cselekmények, mint a rasszizmus, a gyűlöletkeltés esetén a komoly pénzbüntetés mellett - indokolt, végső esetben - a szektor- vagy stadionbezárás is megjelenhet a szankciók között".

Az MLSZ ugyanakkor kiemelte, hogy a szabályzat több helyen lehetőséget biztosít arra, hogy a klubok és szurkolóik többségének együttműködő, sportszerű viselkedése enyhítő körülményként jelenjen meg az adott eljárásban.