A következő El Clásicót, a sorban az elsőt 2011 tavaszán, szombaton, április 16-án rendezik a Bernabéuban. A két csapat őszi bajnoki mérkőzése, a szezon első El Clásicója hozta José Mourinho első vereségét tétmérkőzésen a Real Madriddal, az 5-0, illetve a portugál edző szempontjából 0-5 megalázó vereséget jelentett, egyben a Különleges külföldi pályafutásának legsúlyosabb bukását hozta.

Pep Guardiola ezzel a győzelemmel vágott vissza Mourinhónak a 2010-es BL-kiesésésért. Akkor a portugál, az Inter edzőjeként legyűrte (összesítésben) Guardiolát és a Barcelonát, miután a San Siróban szerzett 3-1-es előny az 1-0-s vereség ellenére is elég volt a fináléba jutásért.

A katalán edző egyébként az őszi győzelemmel tovább javította önnön rekordját, miután sorozatban az ötödik El Clásicóját nyerte meg. Aligha kell külön is hangsúlyozni: nincs még egy olyan edző a két csapat közös történetében, aki legalább öt meccsen is a kispadon ült, s a mérlege százszázalékos.

A Real Madrid a mostani szezonban - másként: José Mourinhóval - egyetlen kivételével minden hazai mérkőzését megnyerte. A "kakukktojást" a Sporting Gijon elleni, éppen a legutóbbi hazai meccsen elszenvedett vereség jelenti, ami egyébként lezárta a portugál edző 2002 óta tartó, 150 meccsből álló hazai bajnoki veretlenségi sorozatát.

Tagadhatatlan ugyanakkor, hogy a várhatóan négy találkozóból álló mostani meccsdömpingből éppen az első, a bajnoki találkozó bír a legkisebb jelentőséggel. Noha egy Real Madrid-Barcelona találkozó kapcsán nyilván butaság "dobható" mérkőzésről beszélni a párharc presztízsjellege miatt, de tény, hogy a Barcelona egy esetleges vereséggel sem kerül sokkal távolabb a rajongói által remélt újabb bajnoki címtől. (A két csapat között most nyolc pont a különbség.)

Talán még az sem zárható ki, hogy Guardiola a bajnoki mérkőzésre választott összeállításában tekintettel lesz arra, hogy a két csapat négy nappal később kupadöntőt vív, s (amennyiben nem bukja el bármelyik is a Bajnokok Ligájában a negyeddöntő első mérkőzésén szerzett négygólos előnyét) még utána kétszer BL-meccset is játszik egymással.

Április 20-án, Valenciában lesz a spanyol Király-kupa döntője - a spanyolok erre azt mondják, évek, évtizedek óta most először lesz álomdöntő. Valóban: ameddig a Barcelona azért még csak-csak megnyerte a második legtekintélyesebb ottani országos trófeát (legutóbb: 1997, 1998, 2009), a Real Madridnak nagyon régen nem termett ott babér (legutóbbi győzelem: 1993). A szereplési és gólrekorder, Raúl például úgy játszotta le teljes madridi karrierjét, hogy egyszer sem nyerte meg ezt a trófeát. Még a 100. születésnapon, a Bernabéuban is "sikerült" elveszíteni a Deportivo elleni döntőt...

Real Madrid-Barcelona döntőt legutóbb 1990-ben, tehát 21 éve rendeztek, érdekes, hogy akkor is Valencia volt a helyszín, az akkor még Luis Casanova Stadionnak nevezett aréna. A meccset,Amor és Julio Salinas góljával, 2-0-ra nyerte a Barcelona.

A két csapat Bajnokok Ligája-találkozói még mindig feltételesek, de azért már most érdemes megjegyezni, április 26/27., illetve május 3/ 4. az elődöntők dátuma. A kétezres években már rendeztek a BL-ben Real Madrid-Barcelona (illetve Barcelona-Real Madrid) találkozókat, 2002 őszén, ugyancsak az elődöntőben, a fehérek jutottak tovább, s meg is nyerték néhány héttel később, Glasgow-ban a serleget. (Az volt egyébként mindeddig a két csapat egyetlen nemzetközi összecsapása.)

A továbbjutás szinte már a Nou Campban eldőlt: a Madrid, egy bizonyos Zinedine Zidane góljával és vezérletével. (A Madrid második gólját Steve McManaman, azaz Macca lőtte.) Közel húsz év után az volt a Madrid első győzelme a Barcelona pályáján.