Sárközy Tamás erről meghívott vendégként a Magyar Sportújságírók Szövetségének tápiószentmártoni tanácskozásán beszélt. A professzor hangsúlyozta, hogy egyszeri beavatkozás lenne ez, és nem irreális az elképzelés, az összesen 300 milliárd pedig részben az oktatási és az egészségügyi tárcától történő pénz-átcsoportosítással lenne biztosítható.

A honi sportirányítás különböző szervezeti-intézményi szintjei között közvetítő, véleményező-egyeztető-javaslattevő szerepet betöltő NST elnöke az indítvánnyal annak a szakmai vizsgálatnak a megállapításai nyomán állt elő, amelyet a sporttanácson belül folytattak le. Az egyik következtetés az, hogy a nemzeti sportstratégia alapvetésével - amely szerint "sportoló nemzet vagyunk" - szemben áll, hogy a teljes lakosságnak valójában csupán a 7 százaléka sportol rendszeresen, miközben ez a szám Nyugat-Európában 30 százalék. Ráadásul a magyar fiatalok körében az arány még kisebb, s folyamatosan romlik.

A vizsgálat további megállapítása szerint Magyarországon a költségvetés egészéből 0,2 százalékot kitevő állami sporttámogatásnak 70 százaléka jut a verseny-, vagy - ahogyan a professzor mondta: - minőségi sportra, s 30 a szabadidősportra.

A 0,2 százalék nem rosszabb, mint az Európai Unió egészében, ugyanakkor azonban míg Nyugat-Európában a GDP 2 százalékát fordítják sportra, addig Magyarországon csak 0,7 százalékát. Sárközy Tamás a magyar sport erőteljes alulfinanszírozottságáról beszélt, kijelentve, hogy ez alapvetően az üzleti és háztartási, s nem az állami kiadásoknál érhető tetten.

Az állami támogatásból a minőségi sportokra jutó pénzek kétharmadát amúgy 6-7 sportág, az úgynevezett olimpiai sikersportágak viszik el, csakhogy a tömegérdeklődés nem ezek felé fordul - fogalmazott az NST elnöke, aki azt a tényt is rögzítette, hogy miközben a sportolók száma csökken idehaza, ugyanakkor a sportegyesületeké és a szövetségeké nő. Nem kevésbé meghökkentő, hogy Magyarországon a sportbeli személyi juttatások aránya kirívóan magas, mintegy 2 milliárdra rúg a durván 15 milliárd forintos össz-sportköltségvetésben. Nyugat-Európában a kluboknál 4-5 százaléknyi a működési költség, itthon ez az arány mintegy 20 százalék a sportbüdzsében.

"Kimagaslóan nagy a szürke gazdaság a magyar sportban" - szögezte le a professzor, aki elmondta, hogy a vizsgálati anyag alapján született javaslataikat a következő kormány elé tárják, mindenekelőtt azzal a céllal, hogy a jövőben a tágabb értelemben vett szabadidősportnak legyen prioritása, ne a minőségi sportnak. Ez azt jelentené, hogy a mostani 70-30 százalékos arány jelentősen, legalább 50-50 százalékosra módosulna.

"Legalább három éven át, évi 100 milliárd forintot kellene a kormánynak biztosítania, ez nem irreális elképzelés. Fontos, hogy a pénz ne folyjon el, ehhez szükséges a sport intézményrendszerének az egységesítése is. Ez a mintegy 300 milliárdos állami támogatás kellene ahhoz, hogy a magyar sport sebei begyógyuljanak, és egészségesen éljen tovább" - hangoztatta a Nemzeti Sporttanács elnöke.